Andvaranaut, („Andvari ajándéka”) a törpe Andvari elátkozott mágikus gyűrűje volt. Egy napon Loki Andvaritól ármánnyal megszerezte a gyűrűjét. A törpe ezért megátkozta a gyűrűt, hogy pusztulást hozzon arra, aki birtokolja. Loki ezért gyorsan meg akart szabadulni tőle, így Siegfriendnek adta azt, aki később, Fafnir megölése után, Brünhildának ajándékozta.

„Átkozott az arany,
mely egykor Guszté volt,
végzete lesz ez, halálos,
két hű fivérnek,
ödlingek örömére
sosem válhat,
viszályt hoz kincsem,
senki kedvére nem hajt.”
(Regin-ének, 5.)

Azon három tároló neve, amely a költészet italát (más néven a költészet mézsörét) tartalmazta. A Prózai Edda úgy írja le a történetet, hogy Kvasir az egyik legbölcsebb isten, elment két törpéhez (Fjalar és Galar) látogatóba.

Ők aztán beszélgetésbe kezdtek, majd váratlanul megölték és a vérét egy korsóba (Ordorir) és két dézsába (Bodn és Son) öntötték. Ezután a vért mézzel vegyítették ami olyan mágikus mézsörré erjedt, hogy már egy kortytól is valaki tudóssá vagy költővé válhatott.

„Javamra vált,
amit általa nyertem
– a bölcs birtoka nyugodt -,
hogy fölhoztam Ódrerirt,
és odavittem,
hol Ázgard trónja áll.”
(A Fenséges beszéde, 107.)

„Kilenc varázsdalt
vettem a híres
Böltor fiától, Besztla atyjától,
ihattam az ízletes,
Ódrerir érlelte
édes mézsörből.”
(A Fenséges beszéde, 140.)

Brisingamen („csillogó” vagy „sugárzó”) Freyja nyakéke. Egyes helyen négy, míg máshol két törpe kovácsolta a varázslatos nyakéket. Ezek a törpék Alfrik, Berling, Dvalin és Grer voltak. Fizetségül, Freyjának mindegyik törpével el kellett tölteni egy éjszakát.

Loki egyszer ellopta a nyakéket, de Heimdall megküzdve az Ármányossal visszaszerezte azt Freyjának. Thor pörölyének az elrablásakor a Mennydörgő felveszi Freyja ékszerét is, hogy így visszaszerezhesse az óriás Thyrmtől a fegyverét. A történetet a Trym-ének meséli el.

„Akkor Heimdall szólt,
ázok híres istene,
szent jövendölések
józan védnöke:
“Maga Tór vegye fel
a menyasszonyi fátylat,
viselje a Bríszingek
becses, nagy nyakékét.”
(Trym-ének, 15.)

Dáinsleif („Dáin öröksége”) Högni dán király kardja. Ez is egy elátkozott tárgy volt (akárcsak az Andvarinaut), amelyet ha egyszer kihúztak a hüvelyéből, akkor addig nem tehették vissza, amíg meg nem öltek vele valakit. A sebesülés, amelyet ezzel a karddal okoztak sosem gyógyult be.

Draupnir („Csöppentő”) Odin legendás arany gyűrűje, amely minden kilencedik éjjelen nyolc magához hasonlót fiadzik. Két törpe, Brokkr és Eitri kovácsolta Loki kérésére. Odin a gyűrűt később a fia Baldur halotti máglyájára dobta, hogy kiválthassa magát az alvilágból. Baldur azonban visszaküldte atyjának a mágikus ékszert. A Szkírnir-énekben Skírnir (Freyr szolgája) a gyűrűt ajándékként az óriásnő Gerdnek ígéri, amikor Freyr nevében megkéri a kezét.

„Kapsz karpántot,
ott égett Ódin
ifjú fiával;
nyolcat fiadzik
nyugtalan köre, hasonmást,
minden kilencedik éjjel.”
(Szkírnir-ének, 21.)

Fenrirt, az óriásfarkast többször is megpróbálták leláncolni, hogy ne hozzon bajt a világra. Az első láncot Loedingnek vagy Leydingnek hívták, amely bár erős volt, még is könnyedén széttört. A második neve Dromi, amely kétszer erősebb volt elődjénél, ám ebből is könnyedén kiszabadult.

A sikertelen próbálkozások után az istenek leküldték Freyr szolgáját Skírnirt Svartálfaheimrbe a törpékhez, hogy egy törhetetlen láncot készítsenek. Ezt Gleipnirnek hívták amely könnyebb volt mint egy selyemszalag és erősebb mint egy vaslánc. Fenrir már csak akkor hagyta hogy rátegyék, mikor biztosítékul Tyr a jobb kezét a farkas szájába helyezte.

A mágikus törhetetlen béklyó a következő dolgokból készült:

– Macskának lépte zajából
– Asszonyszakállból
– Hegynek gyökeréből
– Medve-ínból
– Halnak leheletéből
– Madárnak köpetéből

A teljes történetért lásd:Fenrir megbéklyózása

Eben az üstben készíti a főszakács Andhrimnir az einherjarok ételét, amely nem más mint a Saehrimnir nevű vadkan. Az állatott minden este levágták, amely aztán másnap feléledt, hogy ismét az istenek és hősök eledeléül szolgáljon.

„Ügyes Verítékhomlok
üstjében, Zubogóban
főzi Vérmest, a vadkant,
nincs ennél finomabb hús;
hősök mily eledelt esznek,
nem sokan sejtik.”
(Grímnir-ének, 18.)

Gjöll az a szikla volt, amelyhez Fenrirt, az óriásfarkast láncolták a Gleipnir nevezetű lánccal. Ez a hatalmas kődarab feltehetőleg az Amsvartnir tó közepén található Lyngvi szigetén volt.