NyomtatásHősi énekek: Jegyzetek

<-- Vissza a tartalomjegyzékhez

JEGYZETEK 11-31

A jegyzetek számozása a versszakok számozását követi. A szám után dőlt betűvel szedve közöljük az idézetet, amelyre a jegyzet vonatkozik. Ha nincs idézet, a jegyzet az egész versszakot magyarázza.

A szöveggel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben a versszakok számozása nem sorszám szerint halad. A völva jövendölése című énekből az 54., A Fenséges beszéde című énekből az 52., A grönlandi Attila-énekből a 23. és 27., a Ríg-énekből a 18. és 19. versszak szövegromlás miatt hiányzik. Azokat a helyeket, ahol a szövegromlás csak egy-egy sort érintett, kipontozással jelöltük.

Más esetben a Verses Edda szövegének másolói, szerkesztői a cselekmény egységének érdekében változtatták meg a versszakok számozását. A völva jövendölése című énekben a 46. versszak után így halad a számozás: 47., 49., 50., 51.,48., 52. A Második ének a Hundingölő Helgiről című énekben a 18. versszakot a 25., 26., 27., 28. és 29. követi, ezután a 19., 20., 21., 22., 23., 24. versszak következik, majd a 30., és innen már sorrendben történik a versszakok számozása.

Kattints a kívánt címre, a hozzá tartozó jegyezetek megtekintéséhez!

Hősi énekek
11. Vőlund-ének
12. Első ének a Hundingölő Helgiről
13. Ének Helgi Hjörvardszonról
14. Második ének Hundingölő Helgiről
15. Szinfjötli halála
16. Grípir jóslata
17. Regin-ének
18. Fáfnirölő Szigurd éneke
19. Szigdríva-nek
20. Töredékes Szigurd-ének
21. Az első Gudrún-ének
22. Szigurd-ének
23. Brünhild Hél-útja
24. A Niflungok pusztulása
25. A második Gudrún-ének
26. A harmadik Gudrún-ének
27 Oddrún siralma
28. Attila-ének
29. A grönlandi Attila-ének
30. Gudrún bujtogatása
31. Hamdir-ének
 

Elvalaszto

11. Vőlund-ének - Volundarqviđa

A repülés művészetének északi feltalálójáról, a híres mesterkovácsról, Vőlundról szól a Verses Edda egyik legrégibb éneke, a Vőlund-ének. A bevezető prózában - amely több száz évvel később keletkezett, mint a versek - egy széles körben ismert mese motívumai bukkannak fel. Hattyúszüzek és királyfiak találkoznak, az ifjak elrejtik a lányok hattyútollát, és feleségül veszik a lányokat. Azok egy nap váratlanul megtalálják hattyúbőrüket, magukra öltik és újra elrepülnek.

A Vőlund-énekben Vőlund és bátyjai, Égil és Szlagfid a három királyfi. Az ifjak boldogan élnek a három hattyúhölggyel, Hladguddal, Hervorral és Ölrúnnal, amíg azok egy nap ismét elkívánkoznak, felöltik hattyútollukat és elrepülnek. Vőlund két bátyja a keresésükre indul, egyedül Vőlund marad a tanyán, reménykedve felesége visszatérésében. A vadászatról hazatérő Vőlund Nídud király fegyvereseivel találkozik - az ének cselekménye itt kezdődik. A király szánalmas rabságba veti Vőlundot, térdinait elvágatja és a menekülésképtelen kovácsot arra kényszeríti, hogy a király kincstárát ékszerekkel gazdagítsa. Vőlund mesterműveinek legszebbikét, a feleségének szánt karpántot Nídud lánya, Bödvild kapja meg. A szabadságától megfosztott kovács bosszút forral: Nídud fiait magához csalogatja, megöli őket, majd csontjaikat foglalja ékszerbe. A bosszútól a királylány sem menekül meg: amikor a sérült karpántját Vőlundhoz viszi javíttatni, a kovács itallal elkábítja a királylányt és asszonyává teszi.

Az ének a magasba emelkedő Vőlund szavaival zárul, aki ártatlan megkínzatásának véget vetve, maga kovácsolta szárnyakkal menekül, de előbb szemébe vágja a királynak, hogy Bödvild születendő gyermekének ő az apja.

A Vőlund-ének motívumai az óangol epikából, a Beowulf-eposzból, a Deor panasza című énekből is ismertek. A monda a vikingkor művészetében is megjelenik, erről tanúskodik a Gotland szigetén található egyik sziklakép is.

Próza Vőlundot a bevezető próza a finn királyfiként mutatja be, jóllehet másutt az álfok fejedelmének nevezik. Ez azonban nem ellentmondás, mindkettő magyarázni kívánja Vőlund kivételes, mágikus erejét. A finn szó itt is, mint általában az óészaki sagákban, a lapp népnevet jelenti. A lappok idegen etnikumot képviselnek, nekik tulajdonítják a félelemmel és csodálattal szemlélt varázslói tudást, igazmondói tehetséget. A már keresztény Skandináviában legtovább a lappok őrizték az ősi pogány rítusokat.

        valkűrök - a Valhalla hölgyei. A mitologikus epikában a valkűrök jelölik ki a csatában eleső hősöket. A sorsasszonyokkal, nornákkal rokon lények. A hősköltészetben gyakran királylányok, hattyúalakot öltenek.

        Valföldre valósi - Valföld az egykori római területekre vonatkozik.

13. fejedelmi álf - Vőlund.

14. Grani útja - az út, amelyen Szigurd lova, Grani az aranykinccsel megrakodva ment.

        rajnai szikláktól - a hagyomány szerint Fáfnir a Rajna folyó mellett őrizte Andvari törpe kincsét.

17. vízparti helyen - az említett hely csak dagálykor lehetett sziget, Vőlund itt raboskodott. Bödvild gyalog tér vissza apja házába; apálykor a terület feltehetőleg a szárazföldhöz tartozott.

27. Bödvild titokban felkeresi Vőlundot, hogy megjavíttassa eltörött gyűrűjét.

29. Vőlund el is vált a földtől nevetve - a két sor megismétlődik a 38. versszakban.

        dühös szeretője - Nídud felesége.

Helgi-énekek

A Codex Regius kéziratában a Hundingölő Helgiről szóló két ének közé ékelődik a Helgi Hjörvardszonról szóló ének. Az első Helgi-ének győzelmekről, tengeri csatákról szól, hangvétele nem drámai, a hős a valkűrök és Ódin védelmében áll. Az eredendően skandináv történet formailag a X. századi északi udvari költészettel, a szkáld költészet dicsőítő énekeivel rokon, a többi Helgi-énekekkel ellentétben formailag egységes, nincsenek benne prózabetétek. A három ének közül a középső Hjörvard fia, Helgi és a valkűr Szváva be nem teljesedő szerelméről szól. A két hős a Második ének a Hundingölő Helgiről című énekben újjászületik mint Hundingölő Helgi és Szigrún, a valkűr. Ez a Helgi-ének tragikus kimenetelű, Helgi legyőzött ellenfelei között találja Szigrún apját és bátyját. Sorsát előre tudva távozik a túlvilágra, ahonnan még egyszer visszatér, hogy kedvesét magával vigye a holtak birodalmába. A Helgi-énekek alapvető történeti rétege vikingkori, bár a történet magva a névanyag alapján egészen a népvándorlás korig vezethető vissza.

A Verses Eddában a Helgi-énekek összeolvadnak a Szigurd-epika elemeivel; Helgi, aki a Völszung nemzetség tagja, Fáfnirölő Szigurddal is egy nemzetségbe tartozik.

A Helgi-énekekben előforduló nevek többsége - néhány alnémet eredetű név kivételével (Szigrlin, Szváva, Szváfnir) skandináv eredetű.

Elvalaszto

12. Első ének a Hundingölő Helgiről - Helgaqviđa Hundingsbana in fyrri

3. a Hold háza - az égbolt.

4. Neri lánya - az egyik norna.

5. Ilvingek fia - Szigmund.

7. földje nemes füveiből - jelképes ajándékot nyújt át.

10. tizenöt tél - tizenöt év. Az északi szokások szerint a fiúgyermek tizenöt éves korában vált nagykorúvá.

12. dárdaviharától - csatától.

13. kardtanácsba - harcba.

14. Kopjavető törzsét - Hunding nemzetségét.

15. Sisakos nők - valkűrök.

16. Farkasok földjén - erdőben.

        déli istennőket - valkűröket.

20. Íszung gyilkosa - Hödbrodd.

21. folyam kincséből bőséggel kínált - aranyat kínált. Mielőtt Gunnar és Högni Attilához indulnak, Fáfnir aranykincsét a Rajnába rejtik el.

29. hullámlovakat - hajókat.

33. vörös pajzsát - a vörös pajzs a háború jele volt.

35. etetett ő saskeselyűket - az ellenség holtteste a keselyűk eledele.

37. boszorkány voltál - a szitkozódás kedvelt formája, ellenfelét férfiatlan viselkedéssel vádolja.

42. Grani arája voltál - Gudmund férfiatlan viselkedéssel vádolja Szinfjötlit.

50. tengeri szarvasok - hajók.

51. A szerző a harcosok neve helyett a lovak neveit sorolja fel.

        vas lángot - kardot.

Elvalaszto

13. Ének Helgi Hjörvardszonról - Helgaqviđa Hiorvarđzsonar

Próza fia volt Atli, ő indult, hogy Szigrlin kezét a királynak megkérje - a bevezető próza és az első négy versszak eseménye megelőzi Atli hazatértét Szváfnir udvarából. Az ének töredékes, tartalmilag nem alkot összefüggő egészet.

4. szentélyt... áldozóhelyet - pogány kori kultikus hely, a korai keresztény templomnál egyszerűbb építmény.

7. A valkűr a harci szerencsét jelentő Helgi nevet adja a névtelen vitéznek, aki ettől fogva kiválasztott hős.

12-30. A versszakok dialógus versmértékben íródtak. A metrika is utal arra, hogy a Hrímgerd-epizód önálló ének lehetett, amely az óészaki epika legkorábbi rétegeiben előforduló, mulattató jellegű, csúfolódó szóváltás műfajával rokon. A Hrímgerd-éneknek is nevezett betét Atli és Högni szópárbaja a trollnővel, amelyben a két hős addig húzza-halogatja a szóváltást, amíg napfelkeltekor Hrímgerd, az óriásnő kővé nem válik. A mulattató (és nem sértő jellegű) csúfolkodó szóváltás egyes népek folklórirodalmából napjainkban is ismert; általában vidám, ünnepi keretek között zajlik le.

18. Ránnak adtad volna - Rán a vízbefúltak úrnője, Égir felesége, a haragos tenger istennője.

29. Hél rúnáit - halált hozó gyilkos rúnákat.

35. farkast lovagló alak - állat vagy nő alakban megjelenő, általában azonban láthatatlan oltalmazó lények, akik az elhunytat kísérik a sírba.

Elvalaszto

14. Második ének a Hundingölő Helgiről - Helgaqviđa Hundingsbana onnur

Próza Helgi - az Ilving nemzetségbe tartozik, de a mondai elemek összekapcsolásának eredményeképp itt Szigmund fiaként szerepel és a Völszung nemzetségnek is tagja. Ezért viseli két nemzetség nevét is: Völszung és Ilving.

4.-Próza a tengerparton barmokat mészároltak - viking rajtaütésszerű támadás, melynek célja élelemszerzés vagy az ellenség állatainak megsemmisítése.

        maga volt az újjászületett Szváva - Helgi Hjörvardszon és kedvese, a valkűr Szváva újjászületnek Hundingölő Helgi és Szigrún valkűr alakjában.

7. Gunn húgainak garázda hollóit hol etetted? - Gunn valkűr; a mondat jelentése: Gunn húgainak dögevő madarait hol táplálta a legyilkoltak holtteste?

8. Ilvingek vére - Helgi.

9. sült húst a tengerek tajtéka sosem hoz - a nyers és a főtt húst evő népcsoportok különbségére utal, itt is kiviláglik, hogy a mű keletkezésekor a főtt húst evőket magasabb rendűnek tartották.

10. Hadat és halált hirdetsz - jogi kifejezés, az emberölés nyilvánosságra hozatalakor a tettes közli tettét és a körülményeket. Megkülönböztették az emberölést és a gyilkosságot; gyilkosságnak csak akkor számít az emberölés, ha tettét a tettes nem hozza nyilvánosságra.

19. A versszak metrikája - eltérően a többiétől - az ún. dialógus versmérték. (Lásd a Verstani megjegyzéseket.)

20. Fjörszung-örökség - Hödbrodd és Gudmund öröksége.

31-33. A rontó varázsigék a becses birtoktárgyak: a hajó, ló, kard segítségét vonják meg tulajdonosuktól.

34. baj rúnáit - gyűlöletet és viszályt előidéző rúnajeleket.

39-43. A sírból való visszatérés - mint a túlvilági életről való elképzelés - összefügg a Valhalla-kultusszal, amely az élet teljes értékű folytatását jelenti a halál után. Az idők folyamán a Valhalla és a sírhely világa közti különbségek összemosódtak, ezt a hiedelemvilágot tükrözik a Helgi-énekek.

42. Sebének harmatát - vérét.

43. Ódin örök dögevői - hollók.

44. síri harmat - vér.

45. halálos harmat - vér.

Elvalaszto

15. Szinfjötli halála - Erá dauđa Sinfiotla

Az óizlandi Völszung saga szerint Szigmund Völszung király tíz fia közül a legidősebb volt. Szigmund magától Ódintól kapott ajándékba egy kincset érő kardot. Sziggeir király, aki Szigmund sógora volt, szemet vetett az értékes fegyverre, és megfogadta, hogy megszerzi magának. Sziggeir hiába környékezte meg Szigmundot, Szigmund nem akart megválni Ódin ajándékától. Ekkor Sziggeir bosszút esküdött, és elhatározta, hogy végez Szigmunddal és egész nemzetségével. Vendégségbe hívta Völszungot és mind a tíz fiát, akik Szigmund kivételével mind Sziggeir házában lelték halálukat. Szigmund ikertestvérének, Szigninek köszönhette, hogy az erdőbe menekülhetett. Szigni ismeretlen nő alakját öltötte magára és az erdőbe követte Szigmundot, kettejük erdei nászából született Szinfjötli. Szinfjötlit sorsa arra hivatta, hogy apjával együtt bosszút álljon Sziggeir királyon.

A Szinfjötli halálában szereplő személyek közül Hámundról másutt nem esik szó. Helgi voltaképpen a Helgi-énekek főhőse, Hundingölő Helgi, és az ismeretlen ember a fjord partján nem más, mint Ódin. A holttesttel és az ismeretlen emberrel eltűnő hajó képe a vikingkor fennkölt temetési szokásait idézi, amelyet a Baldr-mítoszból is ismerünk. A holttestet hajóra helyezték és a hajóra csóvát vetettek, mielőtt felvont vitorlákkal útjára engedték a nyílt tengeren a Halottak Birodalmába, Hélbe.

A Szinfjötli halála a Codex Regius szerkesztőjének XIII. századi betoldása; a történetet elsősorban a Völszung saga alapját képező elbeszélő-hagyományból merítette.

Elvalaszto

16. Grípir jóslata - Grípisspá

A hősi énekek között az egyik legfiatalabb a XIII. századi Grípir jóslata. A költő a Szigurd-énekek hiányzó eseményeit foglalja össze benne. Grípir - Szigurd nagybátyja - a XIII. századi költő fantáziájának szülötte, a mondai hagyományban másutt nem fordul elő.

Az ének számos korábbi kiadásban Első ének és Fáfnirölő Szigurdról címmel szerepel. A szövegromlás miatt az értelmezés több helyen vitatott, különösen a 3., 26. és 39. versszakban.

11. sárfényű sárkányt - Fáfnirt.

        Regint és Fáfnirt te rontod - Szigurdot Regin nevelte fel.

27. Brünhildnek hívják - Brünhild az óészaki epikában Budli leánya. Giúki fia, Gunnar kéri meg Brünhild kezét, ő azonban bátorságpróbát szab feltételként a hősnek. Gunnar nem állja ki a próbát és cselhez folyamodik, megkéri Szigurdot, cseréljenek alakot; és helyette Szigurd teljesítse Brünhild feltételét. Szigurd Gunnar alakjában áthatol a lánggyűrűn, három éj elteltével ismét alakot cserél Gunnarral, aki ily módon feleségül nyeri Brünhildet.

42. kard-menyasszony - Brünhild. Szigurd három éjt tölt Brünhild mellett, de kettejük közé fekteti kardját.

45-47. Brünhild bosszút esküszik, és félrevezeti Gunnart: azt állítja, hogy Szigurddal hált a bátorságpróbán. A Szigurd-ének szerint Brünhild mindezt tagadja.

48-51. Brünhild vérbosszúra ösztönzi Gunnart. Az egyetlen, akit nem kötelez a vérszerződéssel kötött hűségeskü, Guthorm, Giúki mostohafia. Gunnar és Högni helyett Guthorm áll bosszút Szigurdon.

A Szigurd-énekek

A Verses Eddán belül a Szigurdról szóló epika - a Regin-ének, a Fáfnirölő Szigurd éneke és 3 Szigdríva-ének - önálló ciklust alkot. Szigurd nem más, mint a frank mondakörből, a Nibelung Énekből is ismert Siegfried. Az óészaki Szigurd-epika lényeges részei a déli hagyományból kerültek Skandináviába, részletei azonban még olyan világot tükröznek, amely a hűbériségnek csupán a kezdeteit ismeri.

A Regin-ének és a Fáfnirölő Szigurd éneke Szigurd ifjúságának és nevelkedésének eseményeit beszéli el a hős megérkezéséig Giúki burgund fejedelem udvarába. A Regin-ének eseményei két szálból fonódnak össze: az egyik Szigurd győzelme a kincset őrző sárkány felett, a másik nevelkedése Regin otthonában. Mindkét ének, sőt a Szigdríva-ének is számos olyan versszakot közöl, amelyek voltaképpen nem viszik előre a cselekményt, hanem a mitológiai tankölteményhez, az életbölcsességeket tanító, ún. gnomikus versekhez hasonlítanak. Ezek a tanversek voltaképpen a hős kiválasztott voltát példázzák. Ódin tanítja hőst a harc művészetére, Fáfnir halála előtt fontos mitológiai tudnivalókat bíz rá, és a valkűr Szigdríva a mágikus írásjelek, a rúnák varázslatos erejébe avatja be.

A Szigurd-epika széles körben elterjedt Skandináviában, a vikingkortól kezdve az 1200-as évekig több művészt ihletett meg, erről tanúskodnak a svédországi sziklarajzok, a norvégiai fafaragások és számos más archeológiai lelet.

A Szigurd ifjúságát leíró eddikus epikát az izlandi Völszung saga is feldolgozta.

Elvalaszto

17. Regin-ének - Reginsmál

1. ha lángot merítesz - a folyó lángja arany. Égir tengeristen arannyal világítja be a tenger mélyén fekvő csarnokát.

14. Szigurd a Völszung nemzetségbe tartozik. Az Ingvi megjelölés itt méltóságnevet jelent, a fejedelem istentől való származását kívánja alátámasztani.

15. Eilími gyilkosai - Eilími Szigmunddal (Szigurd apjával) együtt esett el a Hundingfiak ellen.

16. Révil lovain - hajókon. Révil viking vezér.

        Vitorlás paripákról - hajókról.

        szilaj hátasok - hajók.

22. A hiedelem szerint az lesz szerencsés a harcban, aki előbb veszi észre közeledő ellenségét.

23. a Hold nővérét - a Napot.

24. Rossz előjelnek számított, ha a vitéz harcba indulásakor megbotlott.

26. A vikingkorban széles körben elterjedt - feltehetőleg rituális eredetű - kivégzési mód volt, hogy a bordákat felvágták, szétfeszítették, és kivágták a tüdőt és a szívet.

Elvalaszto

18. Fáfnirölő Szigurd éneke - Fáfnismál

Fáfnir, Regin fivére sárkánnyá változva őrizte Andvari törpe kincsét, amelyet apjuk meggyilkolása után megszerzett magának.

1.-Próza Szigurd eltitkolta nevét - a haldokló szavának mágikus erőt tulajdonítottak, végzetesnek hitték, ha ellenségét nevén szólítva megátkozta.

7. baráti kebel közelén - Szigmund halála után a felesége, Hjördísz fogságba esett, fiuk, Szigurd ott született meg.

15. Bifröszt színekre szakad - az istenek és emberek világát összekötő híd, az ázok szivárványhídja. Az óészaki mitológia szerint a híd összeroppan Muszpel fiai, a tűzóriások alatt.

16. Szörnysisak - viselőjének látványa rémületet ébreszt az ellenség soraiban.

18. Tűztorkú féreg - Fáfnir sárkány.

26. Regin kétségbe vonja Szigurd bátorságát, így veszi rá Fáfnir meggyilkolására.

31. gyűrűosztó - a bőkezű, adakozó vezér.

        a lüktetés forró fészkét - szívét.

34. hollók örömére - a hollók jelenléte a baljós vég előrevetítése.

39. Van egy lány, szépsége csodás - Szigdrívára vagy Brünhildre vonatkozik.

43. Szigdríva álmát ne védd - Yggr (Ódin) a Szigdríva-ének szerint álomtövissel mély álomba varázsolja Szigdrívát, mivel a valkűr nem a főisten által kiválasztott hőst juttatta győzelemre.

Elvalaszto

19. Szigdríva-ének - Sigdrífsmál

2. rúna-varázst elűzni - az álomtövisre, amellyel Ódin álomba varázsolja a valkűrt, rúnajeleket véstek.

5. gyógyítás rúnája - a varázsitalba kevert növények szárára különböző rúnajeleket véstek.

6. Győzelem rúnáját ismerd - a győzelem rúnája a T-rúna; Tyr isten nevének kezdőbetűje.

7. Tudj segítő sörrúnát - az N-rúna mágikus jelentése: veszély ellen véd.

9. a végtagok díszei - a díszek a lapp hiedelemvilágból is ismert, szülést segítő természetfeletti női lények, istennők.

14. szólott Mímir szája megannyi igaz szót - Mímir óriás, a bölcsesség forrásának őrzője, akit a vánok megöltek. Az izlandi Yngling saga szerint Mímir levágott fejét a vánok visszaküldték az ázok udvarába, Ódin bekente varázsfüvekkel, varázsigékkel igézte, így beszélhetett vele, és sok rejtett bölcsességet tudott meg tőle.

15. Ragyogó isten-pajzsról - a Napról. Az óészaki mitológia szerint a Nap maga hajtja kocsiját az égen, a kocsit két ló húzza, Készlábú és Koránkelő.

18. szent sörbe keverve - a vérrel kevert áldozati sörbe rúnajelekkel vésett fapálcákat dobtak.

19. bükk-rúnákat - bükkfa lapokra vésett rúnákat. Az angol book, a német Buch (könyv) szavak etimológiája is erre a szokásra vezethető vissza.

22. holtaknak használsz ezzel - a halottak tiszteletére áldozatot mutattak be, hogy megóvják őket a visszajárástól, a kísértéstől.

Elvalaszto

20. Töredékes Szigurd-ének - Brot af Sigurđaqviđe

A befejezetlen Szigdríva-ének után a Codex Regius kéziratban nyolc lap hiányzik. A kézirat következő éneke, amelynek csupán a második fele őrződött meg, a Töredékes Szigurd-ének. A hiányzó versszakok tartalmára az izlandi Völszung sagából következtethetünk, de az így szerzett adatokkal nagyon óvatosan kell bánnunk, hiszen az izlandi saga jóval fiatalabb elbeszélő-hagyományra épít. A széles körben ismert Nibelung-mondakör ebben az énekben kapcsolódik közvetlenül a Verses Edda hősepikájához. Az izlandi költőt a Nibelung-énekből ismert Brünhildről szóló mondai hagyomány érdekelte elsősorban. A három főhős: Brünhild, Szigurd és Gunnar kapcsolatát az óészaki Szigurd-epika különbözőképpen beszéli el.

A Töredékes Szigurd-ének nem említi, hogy volt-e korábbi kapcsolat Szigurd és Brünhild között. Az itt ábrázolt események szerint Szigurd megérkezik Giúki udvarába, házasságot köt Giúki leányával, Gudrúnnal, és testvérszövetségre lép Gudrún bátyjaival, Gunnarral és Högnivel. Ezt követi a hősi leánykérés története: Brünhild fogadalmat tesz, hogy csak annak a hősnek adja a kezét, aki áthág a köréje emelt lángfalon. Gunnar helyett Szigurd állja ki a próbát. Amikor Brünhild megtudja az igazságot, bosszút esküszik, és a bosszú nem csupán Szigurdot sújtja, hanem Gunnart is. A Töredékes Szigurd-ének cselekménye itt folytatódik. Brünhild ebben az énekben felfedi férjének, hogy a bátorságpróba három éjjelén Szigurd kedvese volt - ezzel készteti bosszúra Gunnart.

A ránk maradt tizenkilenc versszak nem hőstettekről, hanem a hősi becsületében és szerelmében megcsalt Brünhildről szól. Az ének Brünhild elégikus monológja, amely a bosszú felett érzett első vad örömből leplezetlen kétségbeesésbe csap át Szigurd halála miatt, hiszen szerette azt, akit megöletett.

1. a hős életére törsz - Gunnar és Högni öccsükre, Guthormra hárítják a feladatot, hogy ölje meg Szigurdot, hiszen ő nem kötött Szigurddal testvérszövetséget.

4. A hiedelmek szerint aki a farkas, a kígyó és a holló húsából eszik, az magára veszi az állatok tulajdonságait.

5. az esküszegésért - Gunnarra és Högnire vonatkozik.

7. szürke lova - Szigurd lova, Grani.

11. gótok sokaságán - a gótok az eddikus költészetben többnyire a déli germán népeket jelentik.

17. folyattatok friss vért láb nyomába - a vérszerződés rítusára utal.

18. hadak emésztője - Szigurd.

        fiatal fejedelemének - Gunnarnak.

19. vérontó vasát - kardját.

Elvalaszto

21. Az első Gudrún-ének - Gudrúnarqvioa in fyrsta

Az ének Szigurd meggyilkolása és Brünhild búcsúbeszéde között játszódik: Gudrún fájdalomtól megtörten virraszt Szigurd teteménél. Mellette hun nemesasszonyok: Gjavlaug, Herborg és Gullrönd.

Az ének a siratóének ősi formáival rokon, már-már a középkori lírai költészet felé mutat. A Verses Edda legfiatalabb rétegébe sorolható Gudrún-epika mellékszereplői általában a XII. századi költő adalékai.

6. hunföldi fejedelemnő - méltóság-megjelölés, nemesasszonyt jelent.

19. Herian hölgyei - Ódin valkűrjei.

26. fejedelem - Szigurd.

        kígyóágyának tüze - arany.

Elvalaszto

22. Szigurd-ének - Sigurđarqviđa in seamma

Más néven: A rövid Szigurd-ének. Közvetlenül kapcsolódik Az első Gudrún-énekhez. Feltehetőleg létezett egy hosszabb Szigurd-ének is, amely a Codex Regius kézirat hiányzó lapjain állt.

A Szigurd-ének főhőse nem Szigurd, hanem Brünhild. A költő a hősi becsületében megalázott, a boldog szerelemtől megfosztott hősnővel rokonszenvez. Brünhild visszatekint életére, és megjósolja Gudrún és Gunnar sorsát. Az ének igen késői megfogalmazására utal az a tény, hogy Szigurdot nem az erdőben, hanem otthonában gyilkolják meg.

8. hős hun vezér - az eddikus költészet meglehetősen szabadon kezeli a népvándorlás kori népneveket.

12. Apját követvén, induljon az ifjú - Szigurd fia, Szigmund.

16. a Rajna remek kincseit - aranyát.

18. mi négyen - Szigurd és bátyjai: Gunnar, Högni és az ifjú Guthorm.

        harc-Baldr - utalás Szigurd ártatlanságára, innen a párhuzam Baldr istennel, aki ártatlanul esett cselszövés áldozatául, mint erről a Baldr álmai című énekből értesülünk.

24. Frey védencének - Szigurdnak. Szigurd békeszerető lényére utal, hiszen Frey a termékenység, a bőség és a béke istene.

25. fivéreid élnek - Gudrúnt azzal vigasztalják, hegy élnek a testvérei, vagyis azok a családtagok, akik a nemzetségi társadalom szokásai értelmében a legnagyobb biztonságot jelentik az asszony számára, nagyobb biztonságot, mint amit a házastárs nyújthat.

26. Igen ifjú most még az én utódom - Szigurd fél, hogy gyermekét is meggyilkolják.

28. tiszteltem a vért - a vérszerződéssel kötött testvérszövetséghez Szigurd hű maradt.

36-38. A lánykérés történetének ebben a változatában nincs arról szó, hogy Szigurd és Gunnar alakot cserélt volna, és Szigurd lovagolt át Gunnar helyett a lángokon, hogy elnyerje Gunnarnak Brünhild kezét. Brünhild bátyjánál, Attilánál lakik, aki sürgeti Szigurddal kötendő házasságát, ennek ellenére Gunnar veszi Brünhildet feleségül.

49. ki engem követ - a szolgálókra vonatkozik, akik a halálba is hajlandók követni úrnőjüket.

64. jajhozó Jörmunrekk - Gudrún és Jónakr házasságából születik Szvanhild, akit Jörmunrekk keleti gót király megölet.

Elvalaszto

23. Brünhild Hél-útja - Helreiđ Brynhildar

A kerettörténet szerint Brünhild a halottak országába utazik és találkozik egy óriásnővel, akinek számot ad életéről.

Az ének hősi elégia - központi alakja, Brünhild itt valkűri tulajdonságokkal van felruházva. Ódin, a főisten álomtövissel álomba varázsolta a valkűrt; és csak Szigurd, a hős ébresztheti fel.

Az epikus hagyomány egybefonódik a Szigdríva-énekből ismert valkűr, Szigdríva és Szigurd sorsával, a hősi leánykérés másik mondai változatával.

Brünhild Hél-útja szerint Szigurd és Brünhild a bátorságpróba három éjjelén nem háltak egymással. Szigurd eleget tett Ódin akaratának, és elnyerhetné Brünhild kezét, Brünhild azonban Gunnart hitte a próbát teljesítő hősnek, és nem lehetett Szigurd felesége. Brünhild, amint megtudta az igazságot, megölette igazi kedvesét, Szigurdot, hogy az evilági életben valóra nem váltható sors beteljesedését a halottak országában keresse. Ő maga követi Szigurdot Hélbe, hogy ott együtt élhessen kedvesével.

6. tölgy tövén eldugta - a valkűrök hattyúruháit Agnár rejtette el.

        esküvel hűséget fogadtam - Brünhild feltehetőleg a bátorságpróbát követő három éjjelen fogadta jegyeséül a próbát kiálló hőst.

11. nevelőapám - Szigurd Hjálprek király udvarában született és ott is nevelkedett.

53. Gudrún gonosz szóval vádolt: szerelemben háltam a hős Szigurddal - Brünhild Gudrúnra hárítja a vérbosszú miatt a felelősséget.

Elvalaszto

24. A Niflungok pusztulása - Dráp Niflunga

A próza a Niflungokról szóló énekeket vezeti be, összegező és magyarázó célzattal, ez is arra utal, hogy az Edda legfiatalabb történeti rétegébe sorolhatjuk. A hősepikában Gudrún üzenetével kapcsolatban Andvari törpe gyűrűje máshol nem szerepel.

Elvalaszto

25. A második Gudrún-ének - Guđrúnarqviđa onnur

A Gudrún-epika második monologikus énekében a burgund királyi nemzetség pusztulásáról és a Fáfnirölő Szigurdról szóló elbeszélő-hagyomány összeolvad: minden hős egyetlen hatalmas nemzetség tagja. Az ének viszonylag kései alkotás. A XII. századi költő már nem a nemzetségi társadalom erkölcsének talajáról ítéli meg a hősnő életét. Elsősorban arra keres választ, Gudrún hogyan védhette bátyjait férjével, Attilával szemben. Annak a társadalomnak az erkölcsi eszményeiben, amely már a hűbéri fejlődést ismeri - ez már a legfiatalabb Edda-énekek világa -, a férjével szembeforduló hősnő cselekedetét kell motiválni a költőnek. Olyan erkölcsi gondolatot fejez ki, amely már közelít a Nibelung-ének világához.

4. Az epikus szerző elképzelése szerint Szigurdot akkor ölték meg, amikor éppen a ting-be lovagolt.

6. a vezéreket - Gunnart és Högnit.

7. Guthorm-ölő - Szigurd. Guthorm halálos sebet mért Szigurdra, de az nem halt meg azonnal, volt annyi ereje, hogy Guthormot megölje.

15. A nemesi udvarházakban az asszonyok kedvelt időtöltése volt a hímzés. A hímzéseken általában a hozzátartozók haditetteit örökítették meg.

22. rejtelmes rúnák ékesítették - utalás a rúnák mágikus erejére.

        Haddingföld hosszú férgei - kígyók. Haddingföld az alvilág. Saxo Grammaticus dán történetíró (XII. század) elbeszéli, hogy Hadding király még életében leszállt az alvilágba, innen a Haddingföld elnevezés.

35. velszi - a mai francia, az egykori római területre vonatkozik.

43. a fehér állat fejevételéről - Attila elmondja álmait. Az álomban szereplő fehér áldozati állat itt Attila fiaira vonatkozik, akiket szintén halálra szántak.

Capitulum - Tjódrek király azonos a Nagy Theodorik (454-526) néven ismert keleti gót királlyal, későbbi római uralkodóval. A mondai hagyomány Detre szász, illetve Berni Detre néven emlegeti.

Elvalaszto

26. A harmadik Gudrún-ének - Guđrúnarqviđa in priđia

Az ének két szereplője a germán hősköltészet ismert alakja: Herkja, Attila első neje és Tjódrek, azaz a történeti személyiség Nagy Theodorik, aki a mondai hagyomány szerint Attila udvarába menekült.

A Verses Eddában Herkja Attila ágyasa csupán, alakja egy ismert mondai motívumhoz kapcsolódik: a rágalmazó asszonyéhoz, aki megbűnhődik; az ártatlant viszont isteni beavatkozás menti meg.

6. a forró üst szentségét - a gyanúsítottnak forró vízzel telt üstből puszta kézzel kellett a drágaköveket kivennie. Ártatlanságának bizonyítéka az volt, ha a keze nem égett meg.

11. A halálbüntetés egyik formája a mocsárba süllyesztés volt.

Elvalaszto

27. Oddrún siralma - Oddrúnargrátr

A kerettörténet XIII. századi költő műve: a gyermekágyban szenvedő királylányhoz érkezik Oddrún, Attila húga, hogy a beteg fájdalmán enyhítsen. A betegágy mellett Oddrún saját boldogtalan szerelmének történetét beszéli el - az ének műfaja elégia, hangvétele előlegezi a középkori skandináv balladák világát.

5. Miért görnyed Borgní - a gyermekszülés térdelő helyzetben történt.

8. Földi útra lépett - megszületett.

9. Gyermekszüléskor hagyományosan Freyjához és Frigghez fohászkodtak az asszonyok.

17. Fáfnirölő - Szigurd.

18. tudott már mindenki a cselszövő tervről - Szigurd Gunnar alakjában állta ki a bátorságpróbát, így megsértette Brünhild hősi becsületét, és ez Brünhild bosszúját vonta maga után.

29. bölcs fejedelem - Gunnar.

32. Attila aljas anyja - Oddrún mostohaanyja, aki viperává változva hajtotta végre a bosszútettet.

Attila-énekek

A burgund király, Giúki, fiai: Gunnar és Högni, nővérük Gudrún, valamint a hun fejedelem, Attila a főhősei a Szigurd-epikához szorosan kapcsolódó két éneknek: az Attila-éneknek és A grönlandi Attila-éneknek. Az énekek a népvándorlás korának történelmi hagyományaiban gyökereznek. Felidézik a burgund Gundaharius alakját, akit a hunok 437-ben egész népével együtt elpusztítottak, és megemlékeznek Attila haláláról, aki Hildikóval kötött házassága nászéjszakáján halt meg 453-ban. Az eddikus hősepikában történeti események körvonalai aligha fedezhetők már fel, és az egykori történeti személyek is legendás hősökké alakultak. Gudrún, aki Fáfnirölő Szigurd felesége lett, a történeti burgund király, Gundaharius (az Eddában Gunnar, a Nibelung-énekben Günther) nővére, és Attila második felesége. Az Attila-énekekben is látható a germán mondavilág egyes szálainak összefonódása, akárcsak a német lovagkor nagyszabású eposzában, a Nibelung-énekben: a keleti frank Siegfried-monda elemeit csakúgy megtaláljuk itt, mint a frank Krimhild-mondákét, és az Attila halála után keletkezett hun mondákét. Gunnar és Högni, Gudrún és Attila sorsa azonban elsősorban a Nibelung-éneknek köszönhetően vált nálunk is ismertté.

Elvalaszto

28. Attila-ének - Atlaqviđa in graenlenzea

A Niflung (Nibelung) nemzetség pusztulását leíró germán epika északi változatai közül ez az egyik legkorábbi és legértékesebb ének. Tömör szerkezete, pergő cselekménye, drámai párbeszédei arról vallanak, hogy eredetileg szóban adták elő, s mint ilyen rokon a drámai műfajok ősi formáival.

3. sötéterdőn át - az óészaki epika tér-elválasztó erdősége, átjárhatatlan, sötét ősvadon, amely a lakott világot elválasztja a vad pusztaságtól. Bár földrajzilag nem határozható meg, feltehetőleg közép-európai hegységek erdeire vonatkozhat.

5. Adná Attila néktek a gazdag Gnita-mezőt - Fáfnir itt őrzi a Niflungok kincsét.

        Danprnál - feltehetőleg a mai Dnyeper folyónál.

8. Gudrún gyűrűt küldött üzenetül fivéreinek, a gyűrűbe fűzött farkasszőr figyelmeztetett a veszélyre.

20. gót király Gunnart - a germán törzsek nevét gyakran felcserélik az eddikus szövegek.

42. szolgákat riaszt - Gudrún csak a fivérei halálában bűnös harcosokra gyújtja rá a termet, a szolgákat elengedi.

Elvalaszto

29. A grönlandi Attila-ének - Atlamál in graenlenzeo

A cím arra utal, hogy az ének Grönlandon keletkezett, ahol az izlandiak a tizedik század vége felé települést létesítettek. Ezt a nézetet egyes kutatók elvetik, és Dél-Norvégiát jelölik meg az ének színhelyéül. A grönlandi Attila-ének kései megfogalmazására vall terjengős stílusa és laza szerkezete. Műfajilag ez az egyetlen olyan hősi ének az Edda hősköltészetében, amely formailag közel áll az eposz műfajához. Az északi tájon játszódó cselekményben a szerző Attilát és a burgund fejedelmeket északi nagygazdák tulajdonságaival ruházza fel.

2. Készült a Szkjöldungok sorsa - Attila vendégségbe hívja sógorait, akiket megölet. A gyilkosságért Gudrún áll bosszút, hiszen ő Gunnar és Högni testvére, és a társadalmi szabályok kötelezik a vérbosszúra.

3. A ház értő asszonya - Gudrún.

4. Vésett hírvivő rúnákat - Gudrún rúnajeleket vésett egy falapra, hogy értesítse fivéreit a veszélyről. Attila küldönce, Vingi megmásítja a rúnajeleket.

21. jeles sarjak - Gunnar és Glaumvor.

28. Védelmedről a sors leányai lemondtak - a védőszellemek, kísérő-oltalmazó lények nem tudnak már segíteni Gunnaron: várják, hogy másvilágra kísérjék a hőst.

39. hamar tűzzel lakoltok - a halotti máglya tüzére utal. A vikingkorban a máglyán történő halotthamvasztás volt a legelterjedtebb temetkezési szokás.

49. a nagylelkű - Gudrún.

51. Hélbe küldte - halálra sújtotta.

53. levertek tizennyolcat - Attila csapatából tizennyolc ember esett áldozatul.

55. Hélbe távozott - meghalt.

        még minden másodikuk élt ma - a négy testvér közül kettőt már korábban megöltek.

59. bitóra bogozzátok - Glaumvor álma szerint Gunnart felakasztják. Vitathatatlanul kései megfogalmazásra vall, hogy Gunnar halálában a kígyóverem mellett a bitófa is szerepet játszik.

69. vidd a tett hírét - az óészaki társadalmi szabályok értelmében a gyilkosságot maga a tettes köteles nyilvánosságra hozni.

75. két pajzs között bújt - ellentmondásos volt a viselkedése. A szólás eredete összefügg azzal, hogy a háború jeleként vörös és a béke jeleként fehér pajzsot használtak.

Elvalaszto

30. Gudrún bujtogatása - Guđrúnar hvot

Az ének első nyolc versszaka szinte megegyezik a Hamdir-ének kezdetével, a két ének feltehetőleg azonos szóbeli forrásra nyúlik vissza. Az ének második része a Gudrún-epikával rokon. A Gudrún bujtogatása hősi elégia, lírai hangvételű, a ballada műfajának csíráit hordozza.

1. hírét vettem - a vándorénekes bevezető formulája.

        fenséges fiaiban - Hamdirban és Szörliben.

4. Ebben a változatban Högni maga öli meg Szigurdot.

5. Szvanhild halálát a Hamdir-ének írja le részletesebben. Hamdir itt szemére veti anyjának, hogy Attilától származó fiait megölte, így nemzetségük már nem lehet elég erős, hogy bosszút álljanak Jörmunrekken.

10. három tűzhelyet tudtam - Szigurd, Attila és Jónakr házára vonatkozik.

12. Niflung-fiak - a burgundi fejedelmi ház jelölése.

19. Az elhunyt Szigurd - Gudrún kívánságára - még egyszer visszatér az élők világába, hogy feleségével közös halotti máglyán jusson a túlvilágra.

Elvalaszto

31. Hamdir-ének - Hamđismál

Az Attila-énekkel együtt a Verses Edda legrégebbi énekeinek egyike.

Az ének feleleveníti a IV. századi, kegyetlenségéről hírhedt történeti személyiséget: Ermanarikot, a keleti gótok urát, aki 375-ben a hunoktól való félelmében öngyilkos lett. Jordanes, a gótok történetírója feltehetőleg több forrásból is ismerte a történetet, amely Ermanarik haláláról, illetve a kegyetlen királyon bosszút álló két testvérről szól. Jordanes történetírásában, a Geticában (VI. század) Amnius és Sarus a két hős, akik testvérük, Sunhilda halálát bosszulják meg Ermanarikon. Sunhilda - a Getica szerint - szörnyű kegyetlenség áldozata lett, Ermanarik betöretlen lovakhoz köttette és azok szaggatták szét testét. Amnius és Sarus valószínűleg nem történeti személyek, Sarus alakja sem azonosítható egyértelműen az azonos nevet viselő nyugati gót nemzetségfő alakjával, aki 452-ben halt meg. Ermanarik, Szvanhild, Hamdir és Szörli történetét a skandináv források széles körben ismerték, Saxo Grammaticus dán történetíró szintén megemlékezik róla, és az óizlandi Völszung saga ismeretlen szerzője is említi. Az északi mondákban azonban Szvanhild története összefonódik a Szigurd-monda elemeivel, így lett Szvanhildból Szigurd lánya, Hamdirból és Szörliből Gudrún gyermeke.

Az ének sokszori költői átformálás nyomait viseli, a szövegromlás miatt a műben sok a következetlenség, belső ellentmondás. A Hamdir-ének korai keletkezését bizonyítja a versformák váltakozása is.

15. Hét őrzője örvendjen - a rosszakaratú szellemek gyönyörére történik a gyilkosság. A szövegösszefüggés homályos.

17. nővérük fia - Randvér, Szvanhild mostohafia, akit Jörmunrekk felakasztatott.

        holt-hideg farkasfán - az akasztott ember mellé farkas vagy kutya tetemét függesztették, aszerint, hogy mi volt a bűne: gyilkosság vagy házasságtörés.

        távolabb a tanyáktól - a visszajáró lelkek miatt az akasztófát lakott területtől távol állították fel.

26. zsákod rontásunkra oldottad - Hamdir szavai felszítják Jörmunrekk dühét, aki utolsó erejével ráveszi embereit, hogy kövezzék halálra Hamdirt és Szörlit.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár