NyomtatásVegyes énekek: Jegyzetek

<-- Vissza a tartalomjegyzékhez

JEGYZETEK 32-36

A jegyzetek számozása a versszakok számozását követi. A szám után dőlt betűvel szedve közöljük az idézetet, amelyre a jegyzet vonatkozik. Ha nincs idézet, a jegyzet az egész versszakot magyarázza.

A szöveggel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben a versszakok számozása nem sorszám szerint halad. A völva jövendölése című énekből az 54., A Fenséges beszéde című énekből az 52., A grönlandi Attila-énekből a 23. és 27., a Ríg-énekből a 18. és 19. versszak szövegromlás miatt hiányzik. Azokat a helyeket, ahol a szövegromlás csak egy-egy sort érintett, kipontozással jelöltük.

Más esetben a Verses Edda szövegének másolói, szerkesztői a cselekmény egységének érdekében változtatták meg a versszakok számozását. A völva jövendölése című énekben a 46. versszak után így halad a számozás: 47., 49., 50., 51.,48., 52. A Második ének a Hundingölő Helgiről című énekben a 18. versszakot a 25., 26., 27., 28. és 29. követi, ezután a 19., 20., 21., 22., 23., 24. versszak következik, majd a 30., és innen már sorrendben történik a versszakok számozása.

Kattints a kívánt címre, a hozzá tartozó jegyezetek megtekintéséhez!

Vegyes énekek
32. Baldr álmai
33. Rig-ének
34. Hyndla-ének
35. Őrölő
36. Hlödr-ének

Elvalaszto

32. Baldr álmai - Baldrs draumar

Más néven Vegtam-ének; a mitologikus epika párbeszédes énekeivel rokon.

Ódin - Vegtamnak nevezve magát - kilétét eltitkolva Hélbe lovagol, és felébreszti a jósnőt, hogy kifaggassa fiának, Baldrnak sorsáról. A völva szavai emlékeztetnek A völva jövendölése egyes versszakaira (31-33). Az ének később keletkezett, mint a mitologikus epika többi éneke; feltehetőleg XII. századi alkotás.

2. Ódin sámáni vonásaira utal, hogy nyolclábú táltosán leszáll a ködbarlangba, az alvilág úrnőjének, Hélnek a lakhelyére.

4. igékkel igézte - a halottat varázsigékkel igézte meg. Az elhunyt az igézés hatására válaszol az igéző kérdéseire, felfedi rejtett tudását.

12. hajigálván a légbe könnyű kendőiket - Égir lányai, a tajtékzó hullámok Baldrt riasztják.

13. A szöveg nem világos, nem magyarázza meg, miképp jön rá a jósnő, hogy Ódin a kérdező.

Elvalaszto

33. Ríg-ének - Rígspula

A király értelmű Ríg név az óészaki nyelvben kelta jövevényszó. Ríg - aki a prózai bevezető szerint voltaképpen Heimdall isten - vándorútra kel az emberek világában. A három tanyán, ahol Ríg útközben megfordul, látogatása után kilenc hónapra egy-egy gyermek születik: Szolga, Szabad és Nemes. A társadalmi különbségek eredetéről szóló történetben a három legény nemzetségéből származnak a társadalmi rendek. A társadalom különböző osztályainak életkörülményeibe betekintő, kultúrtörténetileg is igen értékes ének a kialakulófélben lévő skandináv királyságot dicsőíti.

7. locsolta vízzel - a pogány névadási rítusban is vízzel hintették meg a gyermeket.

        sötét képét - az idegen szép vonásaira utal. A viking hadjáratok során az északi germánok közé sok rabszolga került, akik idővel felszabadultak és beolvadtak.

26. ajtaja behajtva - a gazda már vagyonos, van mit féltenie.

38. arany karikákat - a gyűrűket spirálszerűen feltekert aranypántból törték le karikánként.

Elvalaszto

34. Hyndla-ének - Hyndlolióđ

A Hyndla-ének az ószász Widsith-ének óészaki változata, kerettörténete lényegesen eltér a mintegy félévezreddel korábbi ószász epikáétól. Az óészaki mitológiai kerettörténetben Freyja istennő védencével, a vadkanná változott Óttarral a Valhallában életre szólítja a halottak világából a bölcs óriásnőt, Hyndlát, hogy ismereteket szerezzen Óttar nemzetségéről, őseiről. A kerettörténet ünnepélyes hangvételű párbeszéd Freyja és Hyndla között, műfaja leginkább a Baldr álmai és a Brünhild Hél-útja című énekekével rokon.

2. torló vas szablyát - a kardot Ódin egy hatalmas fa törzsébe szúrta a Völszungok tanyáján. A kard csak azé a vitézé lehetett, aki elég erős volt hozzá, hogy kirántsa. A feltételnek Szigmund tett eleget.

7. Hyndla gyanítja, hogy a vadkan alakjában Freyja kedvese, Óttar rejtőzik.

        az aranysörtés Hildiszvini - sörtéi bevilágítják az éjszaka sötétjét. Hildiszvini sörtéit, akárcsak Szif aranyhaját, ügyes kezű törpekovácsok készítették.

9. Velszi ércért - aranyért.

10. üveggé szétolvadtak - az áldozati szertartás oltáron égő tüze olvasztotta üvegessé az oltárkövek felületét.

11. Sorold rokonaidat - Szkjöld király leszármazottai, a Szkjöldungok Ódintól származtatták nemzetségüket. A Szkjöldung-nemzetség (Szkjöld és Szkilvir nemzetsége) feltehetőleg a dán és svéd királyi dinasztiákkal hozható kapcsolatba. Az Ödling nemzetség Öjdtől származtatta magát, az Ilving nemzetség pedig Hundingölő Helgitől.

34. Világra jött valamikor egy hős - Heimdall isten.

36. Gjálp - a név jelentése: "mennydörgő, lázongó".

        Greip - a név jelentése: "rabló".

        Eisztla - a név jelentése: "viharos, fergeteges".

        Imd - az óriásnő nevének jelentése: "lármás".

        Jarnszaksza - a név jelentése: "vasbárdos".

Elvalaszto

35. Őrölő - Grottasongr

A Vőlund-énekkel együtt a Verses Edda legrégibb énekei közül való Őrölő voltaképpen munkadal. A dalt két óriáslány, Fenja és Menja énekli, miközben körbe-körbe hajtják a Grottit, a csodamalmot a kapzsi és kegyetlen Fródi király parancsára, aki éjjel-nappal szakadatlanul hallani kívánja a malom járását. Az emberi méltóságukban megsértett, rabszolgává kényszerített varázserejű óriáslányok csodamalma nemcsak búzát és békességet őröl, de viszályt és pusztulást is. A királyra halál vár: miközben az ellenség a tenger felől támadásra készül, a csodamalom is darabokra hull szét, és az óriáslányok bosszúja beteljesedik.

1. roppant erejű lány - óriáslány.

        Fródi - (nevének jelentése: "bölcs") mitikus dán király. Saxo Grammaticus dán történetíró A Szkjöldung-nemzetség című sagában Fródit Augustus római császár (i. e. 63-i. sz. 14) kortársaként említi.

10. Grotti - a név jelentése: "őrlő".

14. Guthorm, Knúi - feltehetőleg legendás alakok.

15. Félév-félévre - voltaképpen: év-évre.

20. Hleidr - régi dán királyi székhely.

        harc rózsaharmata - vér.

22. Irsza fia - Hrólf Kráki.

Elvalaszto

36. Hlödr-ének - Hlođsqviđa

A gótok és hunok harcáról szóló éneket témája miatt sokáig az Edda egyik legrégebbi énekének tartották. A népvándorlás e korai történeti eseményeit elbeszélő ének híres ütközete feltehetőleg a 451-ben a Catalaunumi mezőn a hunok és a rómaiak között lefolyt csata északi mondai lecsapódása. A helynevek lokalizálására sok kísérlet történt, számunkra érdekes, hogy többen a Dunheidi néven szereplő csatamezőt a Duna-völgyével próbálták azonosítani. Az ilyen kísérletek azonban már csak azért is óvatosságra intenek, mert a hősepikában előforduló helynevek többsége a térábrázolás olyan korai fejlődési fokán született meg, amelyen csupán az epikus tér kellékeiként kezelték a helyneveket. Szerepük az ismert terület határvidékének jelölése, a távolság jelzése, a lakatlan, átjárhatatlan, ismeretlen távoli völgy, erdő, ország stb. jelzése.

1. Született... szablyával és fokossal - születésétől fogva volt fegyvere, lova vele együtt nőtt fel.

Hlödr - Heidrek gót király házasságon kívül született fia, Angantír féltestvére. Hlödr anyai nagyatyja, Humli hun király udvarában nevelkedett fel.

2. Árheimbe - az Árheim név jelentése: "folyó melletti település", feltehetőleg a Duna vagy a Dnyeper melletti síkságot jelenti.

10. Tirving - a híres kard, amelyet Angantír apjától kap ajándékba.

16. tizenkét telet tapasztalt harcosok - a germán szokások szerint a fiúgyermek tizenkét éves korától viselhetett fegyvert.

17. gót - a mai Svédország déli részén élt néptörzset jelöli.

26. Dun-völgy - általában a Don menti síksággal azonosítják.

        Kárpátok - az eredetiben: Jassarafjöll; minthogy általában a Kárpátokkal azonosítják, a fordításban is elfogadtuk ezt a feltételezést.

33. A gótok nyolc napon át harcolnak a hunok ellen és győzelmet aratnak. A csatamezőn Angantír rátalál Hlödr holttestére.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár