A bosszú testvérei

Víđar

Sajnos Víđar azon istenségek közé tartozik, akikről különösen kevés történet maradt fent, úgyhogy talán a legcélszerűbb, ha a Gylfi Káprázata 29-el kezdem el a mondókámat: 

Van még egy isten, őt Víđarnak hívják. Ő a hallgatag Ász. Nagyon vastag a lábbelije. þór után ő a legerősebb isten. Nagy bizalommal támaszkodhatnak rá az istenek minden fenyegetettségben.

Víđar Gríđ óriásnő (SKM-26) és Óđinn fiaként látta meg a világot. Azonkívül a jelzőkön, amiket elvétve találhatunk az írások között, a személyiségéről nem is tudhatunk meg többet.

Azt azért tudjuk róla, hogy viszonylag hallgatagnak tartják (pl.: GYK-29; SKM-26), amit szerintem az is alátámaszt, hogy a Loki csúfolkodásában ő is szerepet kap, de csak azt olvashatjuk róla, hogy csöndben átadja helyét Lokinak, apja kérésére, és sörrel kínálja a bajkeverő természetű istent. 

Az idézetben már említett ereje mellett azonban a bocskora is fontos szerepet játszik harciasságában, amelyről azt tudhatjuk meg a Próza-Eddában (GYK-51), hogy az orr- és sarokrészeknél levágott bőrdarabokból jött létre és növekszik, ezért a szöveg szerint aki kedvezni akar az Ásznak, az eldobálja ezeket a bőrdarabokat.

Ámbár az ő lakhelyét is felsorolja az Álcás-ének, ebből nem tudunk meg túl sokat. Ugyanis Óđinn a következőket mondja itt (17.strófa):

„Bozót borítja, burjánzik nagy fű
Víđar erdős vidékén.
A hős fiú ott pattan hátára lovának
Apjáért bosszút állni.” 

Viszont az ok, ami miatt valószínűleg a legtöbb ezzel foglalkozó ember emlékezetében megmaradt, az a Ragnarök alatt betöltött szerepe, és erről már több dolgot tudunk. Ezzel kapcsolatban több forrást is lehetne idézni (GYK-51; VSP-55; VAF-53; ÁLC-17 [utalás]), én végül a Vafþrúdnir-ének mellett döntöttem: 

„Farkas nyeli el a legfőbb istent,
Viszont Víđar megbosszulja:
Szétfeszíti szilaj állkapcsát,
Úgy hajtja halálba.” 

Víđart emiatt néha a ”bosszú isteneként” is emlegetik, ámbár fontos kiemelni, hogy tényleg kevés forrás maradt fenn róla. Az is lehet, hogy ekkora vagy ennél még nagyobb cselekedetei is voltak/vannak, vagy hogy mással is azonosíthatnánk, de sajnos nem maradtak fenn az ezeket tanúsító írások – de persze az is elképzelhető, hogy tényleg ez az a kiemelkedően jelentős cselekedet az életében, amit érdemes is megjegyezni.

Váli

Óđinn másik fia, Váli is a bosszújával írta be magát sokunk emlékezetébe. Érdekes hasonlóság, hogy az ő anyja is egy óriásasszony, név szerint Rind (Az ász istennők közé számítják még (...) Rindet is, Váli anyját – GYK-36)

Róla is viszonylag kevés forrást találhatunk meg, ráadásul nála szembejön az a probléma is, hogy vajon azonosítható-e ő Loki-fia Válival? Erre a kérdésre ezúttal én nem fogok külön kitérni, de egy másik írásban lehet ezt a témát is felboncolom. Ebben az írásban úgy fogom kezelni, hogy a kérdésre a válasz: nem.

Váli esetében különösen az az érzésem támadt, mintha születésének oka lenne ez a bosszútétel, melyet a Völuspá(A völva jövendölése) és a Baldurs Draumar(Baldur álmai) is említ:

„(...)Frissen született fia Óđinnak,
Baldur öccse ölt egy-évesen.
Kezét nem mosta, haját nem fésülte,
Míg Baldur gyilkosát máglyára nem rakták.(...)”

(Völuspá 32.-33.)

„Váli – akit Rind szül nyugati vidéken,
Óđin fia. Ő fog egynaposként ölni,
Kezét nem mossa, haját nem fésüli,
Míg Baldur gyilkosát máglyára nem rakják.(...)”

(Baldurs Draumar 11.)

Talán nem is olyan merész kijelentés azt feltételezni ebből a két strófából, hogy Váli esetében lényegesen a bosszú lett az az ok, amiért ő megszületett, ami kifejezett küldetés volt az életében. Igaz, akkor viszont mi volt a hátralévő életének a célja? Sajnos róla se tudunk meg sokkal többet az Eddákból.

Azt tudjuk, hogy vitézül küzd a csatákban, és igen jó íjász (GYK-30). Az Álcás-ének – a 6.strófában – a fenséges Valaskjálfot nevezi meg Váli lakóhelyeként (itt található Óđinn Hliđskjálf nevű trónja is, melyen ülve mindent lát), amit ősi múltjára hivatkozva választhatott ki.

Ragnaröki szerepe nem tisztázott. Viszont az azutáni cselekedeteiről már annál többet többet tudunk!

Víđar és Váli

A két istenről közösen megemlékezni nemcsak emiatt a pár hasonlóság miatt érdemes. A testvérpár ugyanis azon kevés istenek közé tartozik, akik a Ragnarök utáni új világban megalapítják majd az új isteni rendet, de közben meg is emlékezve régmúltak emlékeire.

Erről szerencsékre a Próza- és Verses-Edda is beszámol.
A Próza-Edda így ír róla (GYK-53):

„(...) Víđar és Váli életben maradnak, nem volt ártalmukra sem tenger, sem Surtur lángja.(...) És beállít hozzájuk þór két fia, Móđi és Magni, és hozzák magukkal a Mjöllnir kalapácsot. Ezek után megérkezik Helből Baldur és Höđ. (...)” 

A Verses-Edda pedig így (VAF-51):

„Víđar és Váli lakja az Ászok szent lakát,
Ha Surtur lángja lohad.
Móđié és Magnié lesz Mjöllnir, mely
Vingniré volt a harc végéig.”

A bosszú testvérpárja tehát végül közös erővel fogja uralni az egeket és földeket, ha eljön annak az ideje. Lehet most azon vitatkozni, hogy vajon itt egy istenről van-e szót két köntösben, vagy csak azért látjuk a hasonlóságokat, mert kevés forrás maradt fenn a két istenségről. Én személy szerint úgy gondolom, hogy nem véletlen Víđar és Váli életének és jellemének hasonlósága, mert csak úgy lesznek képesek harmóniában uralkodni, ha meg tudják érteni egymást (ha belegondolunk a hat isten három testvérpárt alkot: Víđar-Váli ; Móđi-Magni ; Baldur-Höđ).

Természetesen ez is egy olyan téma a hitvilágunkban, ami mindenkiben külön fog összeforrni, és sok magánvéleményt fog tartalmazni – de ez nem is baj, hisz ez az írás se jöhetett volna létre enélkül. 

* * *

Rövidítések

GYK: Gylfi Káprázata
SKM: A költészet(ről)
VSP: A völva jövendölése
ÁLC: Álcás-ének
VAF: Vafþrúdnir-ének
Az íráshoz a Bernáth István-féle fordítást használtam fel, az idézetek is abból vannak.