hiteles NyomtatásIstenek - Ászok: Odin

Baldur | Bragi | Forseti | Frigg | Gefjon | Heimdall | Hermod | Hödr | Idun | Loki | Magni | Módi | Mimir | Odin | Sif | Sigyn | Thor | Tyr | Ullr | Vidar | Vili |

Odin
(Othin, Wotan, Woden)
odin
Apja: Bor
Anyja: Bestla
Testvérei: Vili, , (Loki)
Felesége: Frigg
Szeretői: Jörd, Rind, Gríd
Gyermekei:
Friggtől: Baldur, Hödr, Hermod
Jördtől: Thor
Rindtől: Váli
Grídtől: Vidar
Csarnokai: Valaskjalf, Valhalla
Állatai:
Freki & Geri (farkasok)
Huginn & Muninn (hollók)
Sleipnir (ló)
Legendás tárgyai:
Gungnir (lándzsa)
Draupnir (gyűrű)
Történetei:
Teremtés
Mindenek Atyjának balsejtelmei
Odin és a gonosz király
Mimir Kútja – A bölcsesség ára
A néma isten – Odin titka
A költészet itala
Ragnarök

Az Ászok főistene, a világ egyik megteremtője. Általában ősz hajú, nagyszakállú, félszemű istenként ábrázolják, aki olykor nagykarimájú kalapban és csuklyás kék köpenyben van. Az óriás Borr és az óriásnő Bestla gyermeke. Testvéreivel Vilivel és -vel részt vettek nem csak a világ, de az első emberpár, Askr (kőris) és Embla (szilfa) megteremtésében is. (Odin volt az, aki az életet lehelte beléjük). Lokit a vértestvéreként tartják számon.

„Lelkük nem lélegzett,
szavuk nem szólalt,
maguk nem moccantak,
ép színük elapadt.
Lett lélegzetük Ódintól,
szavuk szólalt Hőnirtől,
Lódurtól meglódultak
s ép színük éledt.”

(A völva jövendölése, 18.)

Felesége Frigg, akitől Baldur, Hödr és Hermod született. A mítoszok szerint több szeretője is volt. Legelőször - még talán Friggel való házassága előtt - az óriásnő Jörd. Tőle született Thor. Egy másik óriásnő Gríd, Vidarnak adott életet. Rind nevű királylánytól pedig Váli jött világra.

A legtöbb istennel ellentétben, két csarnokáról is tesznek említést. Az egyik Valaskjalf, amelynek teteje ezüsttel volt bevonva. Innen, a Hlidskjalf nevezetű trónjáról képes volt bárki ellátni a világ bármely pontjára. A másik csarnoka, a Valhalla, a harcban elesett harcosoknak az otthona. Ezeket a harcosokat a valkűrök választják ki és amíg el nem jön az istenek végzete, addig itt töltik a mindennapjaikat.  Mint a háború istene, hatalmában állt a csaták kimenetelét is befolyásolni.

Legendás állatai közt szerepel a nyolclábú Sleipnir, amelyet Lokitól kapott ajándékba. A történet szerint Loki egy kancává változva elcsábította az óriás építőmester lovát, Svadilfarit. Emiatt, (az Ászok szerencséjére) az óriás nem tudta befejezni az építést a megadott határidőre, így nem kapta meg a neki ígért jutalmat.

Állandó útitársa két farkas és két holló. A farkasairól Frekiről és Geriről csak annyi maradt fent, hogy a Valhallában kapott ételét ők eszik meg. Huginn („Gondolat”) és Muninn („Emlékezet”) minden nap a világot járta, hogy híreket gyűjtsenek Odinnak.

„Fréki és Géri, két farkas,
falatot a Hadak
harcedzett Atyjától kap;
ám a fegyverdiszes Ódin
önmaga örökkön csak
boron él, élvezettel.”

(Grímnir-ének, 19.)

„Elme és Emlékezet
nap mint nap felderíti
a földi tájakat;
aggódom, nem tér majd
vissza egyszer az Elme,
bár Emlékezetért
szívem még szorongóbb.”

(Grímnir-ének, 20.)

Fegyverként a Gungnir nevű lándzsát hordozza magánál, amely Thor pörölyéhez hasonlóan, sosem téveszti célját. A Draupnir aranygyűrűje képes volt minden kilencedik éjjelen nyolc magához hasonlót alkotni. Mindkét legendás tárgyat a törpék készítették Lokinak, aki aztán Odinnak adta őket.

Rengeteg néven említik őt, amelyek olykor bizonyos tettét, tulajdonságát foglalják magukba, míg máskor álcázzák kilétét. Csak hogy néhányat felsoroljak*: Alfödur (Mindenek Atyja), Asagrim (Az Ászok Ura), Gangleri (Vándor), Hangi (Akasztott), Hárbard (Szürke Szakáll), Hrafnagud (Holló Isten), Sigtyr (Győzelem Istene), Valfödur (Elesettek Atyja). Ha a neveket csoportosítani próbálnánk, akkor (véleményem szerint) a két legfőbb csoport a háború és a bölcsesség lenne. De találunk még olyanokat is, amelyek a költészettel, a mágiával vagy az ékesszólással kapcsolatosak.

„Ódin, ez most nagy nevem,
voltam Yggr, az ijesztő,
voltam Tund, a tomboló,
Riadó és Rémítő,
Imbolygó, Elsőisten,
Alkotó és Ártó
és mindegyik, mondhatom,
valóm hű változata volt.”

(Grímnir-ének, 54.)

A bölcsesség és tudás utáni vágya az egész életében elkíséri. Óriási áldozatokat hozott azért, hogy megismerje a jövőt, és betekintést nyerjen a mágia rejtelmeibe. Több olyan történet is fennmaradt, amelyek ezt bizonyítják. Ezek közül is talán a leghíresebb, hogy miként tűzte fel magát a saját dárdájával kilenc napra az Yggdrasilra, hogy megszerezze a rúnák bölcsességét. Egy másik utazása Mimir kútjához vezette őt, ahol a bölcsesség forrásából ivott. Cserében Mimir, a fél szemét kérte. Volt, hogy a világban járva keresett új tudást és új ismereteket. Ilyen volt az amikor a legbölcsebb óriással, Vaftrúdnirral vívott szópárbajt. Alkalomadtán a holtakkal, valamint a Nornákkal is tanácskozott.

„[...]Mindent tudok, ó, Ódin,
szemed hol rejted:
Mímir fenséges
forrásának mélyén!
Mímir minden reggel
így merít mézsört
Öldöklés Atyjának
zálogából. - Mit tudtok még?”

(A völva jövendölése, 28.)

„Függtem, tudom,
a szélfútta faágon,
kilenc éjen át,
dárdával átverve,
Ódinnak áldozva,
áldozva magam magamnak,
odafenn a fán,
gyökere hol támad,
titok mindeneknek.”

(A Fenséges beszéde, 138.)

Az istenek végzetekor az óriásfarkas Fenrir nyelte őt el. A fia Vidar, aki csak erre a célra született, bosszút állt apján, kettétépve a szörnyeteget.

A nevéből származik a szerdai nap. (Wednesday = Wotan's Day = Szerda)

*A neveinek a teljes listája az angol wikipédia oldalán olvasható.