hiteles Völsunga saga rövid összefoglalója

< Vissza a mítoszokhoz

A Völsunga saga („A Völsung nemzetség története”) ismeretlen szerző által írt izlandi saga az 1220-1260 körüli évekből. Az úgynevezett hajdankori sagák (fornaldar sögur) műfaji csoportjának legnevezetesebb, világszerte számon tartott darabja. A történeti mag első feldolgozása az Edda-énekek hősepikai verseiben rögzítődött, valamikor a 11-12. században. 1200 körül több helyütt és több formában is megélénkül az érdeklődés a téma iránt, akkortájt írják le az szóban megőrzött Edda-énekeket, ekkor született az - izlandi feldolgozásoktól lovagkori szellemében teljesen eltérő - Nibelung-ének, és Izlandon ekkor kezdték prózaelbeszélésbe átírni az addig versekbe formált tárgyat. (Ez a verset prózába átalakító tendencia a régi izlandi irodalom egyik legszembeszökőbb sajátsága.)

Minden ok megvan annak föltételezésére, hogy a jelen saga 1200-1220 között, Sigurðar saga Fáfnisbana (A Fáfnir-kígyót megölő Sigurð története) címen egyszer már megíródott, hiszen 1200 körül Snorri Sturluson idézett belőle. A csak későbbről ránk maradt verzió főként abban térhet el az eredetitől, hogy lejegyzője már olvasta az 1240 körüli Þiðreks saga af Bern-t. A Völsunga saga jelentősége azon alapszik, hogy a legkiválóbb narrációs prózastílusban és kompozíciós formákban írva, mind a skandináv őstörténet, mind a népvándorlás kori germán mondavilág legreprezentatívabb forrása.

Filológiailag azért is páratlan, mert prózába fordítva a 24-31. fejezetei tartalmazzák az Edda-versek kódexének hősepikai anyagából utóbb elkallódott 8 lapnyi szövegét. A saga a 19. században vált általánosan ismertté. Leginkább számon tartott felhasználója Richard Wagner, aki 1848-1856-ban írt szövegkönyvéből 1853-1874 között megzenésített ’A Nibelung gyűrűje’ című zenedráma-tetralógiájában, ezen belül is a Walkür című rész egész szövegében erre a sagára támaszkodott. A jelentősebb írók közül még H. Ibsent, F. Hebbelt, W. Morrist, Th. Mannt és J.R.R. Tolkient kell megemlítenünk, mint akik részben-egészben adaptálták a saga szövegét.

konyv
A legfrissebb változat

A történetet azt hiszem, hogy többször is kiadták, én a legutóbbi, 2015-ös Corvina kiadós változatot olvastam. A történet iszonyatosan szövevényes és hosszú, ezért megpróbálom kivágni azokat a részeket, amelyek nélkül érthető a saga, szóval nem kaptok most teljes sztorit mivel borzasztóan nehezen érthető a saga, még ha elolvassátok a teljes művet is, tele szereplőkkel, fordulatokkal, a Nibelung énekhez képest harmad olyan hosszú a mű, de kb. 60-65 szereplő van benne. Van, aki oldalakon át szerepel, aztán hirtelen eltűnik, így az ő jelenlétének nincs jelentős hatása a saga fő cselekményszálára, ezért ebben az összegzésben őket nem, vagy csak nagyon röviden említem meg, de a szereplőlistában szerepelni fognak azok kedvéért, akik el akarják olvasni a teljes művet.

Szereplők 

volsunga
Ezt a képet utólag találtam, remélem megegyezik az én leírásommal.
A teljes méretért kattints a képre.

1.

Sigi

Odin fia

2.

Skadi

Sigi ellenfele, de szegényebb tőle

3.

Bredi

Sigi nő szolálója

4.

Rerir

Sigi fia

5.

Hljód

Óriás lánya, valkűr, később Völsung felesége

6.

Sigmund

Völsung fia

7.

Sigyn

Völsung lánya, Sigmund ikertestvére

8.

Siggeir

Gótföld királya, ő lesz Sigyn férje

9.

Sinfjötli

Sigmund és Sigyn közös fia

10.

Sinfjötli

Sigmund és Sigyn közös fia

11.

Borghild

Sigmund felesége

12.

Helgi &
Hámund

Sigmund és Borghild fiai (Helgi lesz a fontosabb)

13.

Hunding

Király, Helgi ellensége (Helgi legyőzi)

14.

Álf & Eyjólf

Hunding fiai, (Helgi őket is legyőzi)

15.

Sigrún

Csinos nő, Helgi szerelme

16.

Högni

Király, Sigrún apja

17.

Granmar

Király, Hödbrodd apja

18.

Hödbrodd

Sigrún jegyese, Helgi harcba száll vele Sigrúnért

19.

Eylimi

Nevezetes király

20.

Hjördís

Eylimi lánya, Sigmund második felesége

21.

Lyngvi

Nevezetes király, szintén Hjördíst akarja elvenni, de nem őt választja a lány, ezért később megöli Sigmundot

22.

Hjálprek

Dán király

23.

Álf

Hjálprek király fia, elveszi majd az özvegy Hjördíst

24.

Sigurd

Sigmund és Hjördís fia, de mikor megszületik apja már nem él. Ő lesz a történet főhőse

25.

Regin

Sigurd nevelőapja, Hreidma fia

26.

Fáfnir

Hreidma fia, Regin bátyja, óriáskígyóvá változik

27.

Otur

Hreidma középső fia, sokszor vidra alakot öltött

28.

Andvar

Törpe, csuka alakban úszkál egy tóban

29.

Gram

Először Sigmund, majd Sigurd kardja

30.

Grani

Sigurd lova

31.

Grípir

Borghild bátyja

32.

Hnikar,
Feng,
Fjölnidr

Odin nevei

33.

Surt

Tűzóriás

34.

Brynhild

Nagy tudású szép nő, Sigurd beleszeret

35.

Heimir

Nagy tekintélyű nemzetségfő

36.

Bekkhild

Brynhild húga, Heimir felesége

37

Alsvinn

Heimir és Bekkhild fia

38.

Gjúki

Rajnától délre uralkodó király

39.

Gunnar,
Högni, Guttorm

Gjúki fiai, Gunnar fogja elvenni Brynhildet

40.

Godrún

Gjúki lánya, Sigurd elveszi feleségül

41.

Budli

Brynhild apja, király

42.

Atli

Budli fia, Brynhild bátyja, valószínűleg Atilla, a hun király mondabeli alakja

43.

Grímhild

Gjúki felesége

44.

Sigmund

Godrún és Sigurd fia

45.

Hálf

Egy dán király

46

Thóra

Vele tölti az időt Godrún, Hálf király udvarában

47.

Kostbera

Högni felesége

48.

Glaumvör

Gunnar felesége

49.

Vingi

Atli király követe

50.

Niflung

A nagy csata után, Högni egyetlen életben maradt fia

51

Svanhild

Sigurd és Godrún közös lánya

52.

Jónak

Godrún harmadik férje, kiráy

53.

Hamdír,
Sörli, Erp

Jónak és Godrún fiai

54.

Jörmunrek

Nagy hatalmú király, Svanhild férje lesz -> a valóságban a keleti-gótok Ermanarik királyának izlandi formájú neve

55.

Randvér

Jörmunrek fia

56.

Bikki

Jörmunrek tanácsadója

 

A történet

A történet elején kiderül, hogy Sigi titokban megöli a rabszolgáját, ezt Skadi kideríti, ezért Siginek mennie kell hazájából. Hunországba ment, ahol ő lett a király, megnősült, és született egy fia, Rerir. Sigit megölik, ám Rerir megbosszulja apja halálát, így ő lesz az, aki átveszi a helyét a trónon. Rerir feleséget és hatalmat szerzett magának, ám gyermeke nem született, ezért kérlelték az isteneket, hogy ez is megadasson nekik végre. Ezt Frigg istennő meghallotta, és közbenjárt Odinnál. Odin magához hívta egyik valkyrját, Hrímnir óriásnak a lányát, Hljódot, aki varjú alakot öltött és vitt egy almát Rerirnek. Ő vette a célzást, evett az almából és a feleségének is adott belőle.

Közben Rerir meghalt (a történetben többször is előjön ez, hogy a terhes feleség egyedül marad, mert férje meghal) és így a királynénak egyedül kellett világra hoznia a gyermekét, akivel hat évig vajúdott, végül nem bírta tovább és azt kérte, hogy vágják ki testéből a gyermeket, aki életben maradt, de anyja meghalt. A gyermek neve Völsung lett. Örökölte apja országát, és Hljódot vette el feleségül, akitől 10 fia és egy lánya született. A legidősebb fiú és a lány ikertestvérek voltak, név szerint Sigmund és Sigyn. Völsung király épített egy nagy házat, melynek közepén egy almafa állt. Gótföldön uralkodott egy dúsgazdag király, akit Siggeirnek hívtak és feleségül kérte Sigynt.

Hatalmas lakodalmat tartottak, több nevezetes harcos is elment az ünnepségre. Este, mikor már a házban, a tűz körül ültek, bejött egy ember a csarnokba, akit még senki nem látott. (A leírás szerint Odin volt az álruhában.) Kivette a kardját és markolatig beledöfte az almafába, majd azt mondta, hogy aki ki tudja húzni annak soha többé nem kell más kard, mert ez a legjobb mind közül. Senki nem bírta kihúzni, de utoljára Sigmund tett próbát, és neki sikerült. Mindenki csodálta, hogy milyen jó a kard, és Siggeir király annyi aranyat ajánlott érte, amennyi a kard súlya, ám Sigmund nem adta oda neki, ezért Siggeir megsértődött, de ezt nem mutatta ki, mert tervet forralt.

Másnap új feleségével elhagyta Hunországot, ám meghívta Völsungot és fiait magához. Ők el is mentek, de mikor kikötöttek az újdonsült feleség, Sigyn, a parton várta őket és azt mondta, hogy forduljanak vissza, mert Siggeir sereget hívott össze és meg akarja ölni őket. Azonban a Völsungok nem futamodtak meg, vállalták a harcot, de másnap a csatában elesett Völsung király és kis csapata, csak a tíz fia maradt életben. Sigyn azt kérte, hogy ne ölje meg őket, ezért Siggeir pedig teljesítette a kívánságát, kivitette a 10 fiút az erdőbe és egy hatalmas fát vágatott ki, ezt pedig a fivérek lábszárára fektette, ettől fogva ott ültek egész nap az erdőben. volsungaEste jött egy nőstényfarkas és halálra marta egyiküket. Sigyn elküldte egy emberét, aki hazatérve elmesélte, hogy mi történt és tudta, hogy ezután minden nap ez fog történni, ő pedig nem tud semmit sem tenni. Így is volt, 9 este egymás után megjelent ugyanaz a farkas, és halálra marta egyiküket, végül már csak Sigmund maradt életben. Ekkor Sigyn újra kiküldte az emberét egy kis mézzel, és azt mondta, hogy Sigmund kenje be az arcát mézzel és a szájába is tegyen egy kicsit.

Így is tett, este pedig mikor jött az farkas, ám ahelyett, hogy halálra marta volt Sigmundot is elkezdte nyalogatni és a szájába is bedugta a nyelvét, ekkor Sigmund ráharapott a nyelvére, amitől a hatalmas állat egy rúgással széttörte a fatörzset, Sigmund pedig tövestől kitépte a nyelvét a farkasnak, aki ebbe belehalt. Sigmund ezután földalatti lakot épített magának az erdőben, és egyedül Sigyn tudta, hogy ott lakik. Sigyn elküldte nagyobbik fiát, melyet Siggeir nemzett neki, hogy segítsen Sigmundnak, ám nem vált segítségére, ezért megölte, később a kisebbik fiúnak is ugyan ez lesz a sorsa.

Történt aztán, hogy Sigyn-t felkereset egy boszorkány, aki arra kérte, hogy cseréljenek alakot, ami meg is történt, így Sigyn helyére a boszorka került, Ő maga pedig elindult és felkereste Sigmundot. Együtt háltak három napig, majd Sigyn hazatért, és visszacserélték az alakjukat. Sigyn fiút szült, akit Sinfjötlinek nevezett el, és akiből később magas, erős és szép férfi vált, pont olyan, amilyen a Völsung-nemzetségbeliek voltak. Tíz éves kora előtt elküldte őt Sigyn Sigmundhoz, pont úgy, ahogy az előző két fiúval is tett. /Itt a sagában két történettel is részletezi, hogy mennyire bátor és erős volt a fiú, de ezt nem bontanám ki az elemzésben./

A fiú kiállta a próbákat és így őt nem ölte meg Sigmund, sőt, bosszút esküdtek Siggeir ellen. Amikor a fiút már kellőképp kiképezte ahhoz, hogy segíteni tudjon neki, akkor elmentek Siggeir várához. Söröshordók mögött rejtőztek el, és várták az estét, de Siggeir király kisfiai észrevették őket, és elmondták apjuknak, mit láttak. Ezért Sigyn kivitte a két fiút a csarnok elé, ahol azt mondta Sigmundéknak, hogy öljék meg őket. Sigmund habozott, Sinfjötli viszont lesújtott rájuk és megölte mindkettőt. Erre a király emberei rájuk rontottak, és nagy csata árán sikerült is legyőzniük őket.

Másnap reggel Siggeir felrakatott egy nagy sírhalmot kövekből, melynek közepére egy hatalmas lapos sziklát állíttatott, és a lapos szikla két oldalára rakta a két férfit. Sigyn azonban még a sír befedése előtt bedobott egy köteg szalmát a sírba, melybe sok húst és Sigmund kardját is elrejtette. Az éjjel Sinfjötli a karddal átszúrta a lapos kő felső végét, amit megfogott Sigmund és így kettéfűrészelték a követ. Aztán kiszabadultak és visszamentek a király csarnokához. Fát hordtak a csarnok köré, majd felgyújtották azt.

Ezután apa és fia hajókat szereztek, sereget toboroztak, és hazatértek az apai örökségért, elűzték az idegen királyt a Völsüngok trónjáról, és Sigmund ült az őt megillető helyre. Megházasodott, feleségét Borghildnek hívták. Két fiuk született, Helgi és Hámund. Helgi születésekor azt jövendölték neki a nornák, hogy belőle válik majd a legesleghíresebb király. Mikor felnőtt, Ő lett a sereg királya, és Sinfjötlivel közösen együtt parancsoltak az embereknek.

Egyszer szembekerült egy királlyal, Hundinggal. Helgi legyőzte a királyt, aki meghalt, ám a fiai bosszút esküdtek Helgi ellen. Össze is csapott a Hunding-fiakkal, és ádáz csatában felül is kerekedett rajtuk. Amikor megnyerte a csatát, elvonult, miközben egy erdő szélén megpillantott több nagyon csinos nőt, akik éppen arra lovagoltak. Az egyiktől megkérdezte a nevét, Őt Sigrúnnak hívtak, aki Högni király lánya volt. Helgi elhívta őket magával, ám visszautasították a meghívást azzal az indokkal, hogy Sigrún apja eljegyeztette a lányát Hödbroddal, Granmar király fiával. A hír hallatán Helgi sereget toborzott azzal a szándékkal, hogy megütközik Hödbroddal és ha legyőzi, akkor megszerzi magának a királylányt.

Össze is gyűlt egy hatalmas sereg, és hajókkal megindultak, hogy legyőzzék Hödbrodot és seregét. Amikor partot értek, Sigrún elirányította őket egy jó kikötőbe. /Granmar király megszólította őket, akivel Sinfjötli vitába keveredett, és az Edda-versekből és sagairodalomból jól ismert gyalázkodó civódás, ún. senna alakult ki közöttük./ Ezt a veszekedést Helgi szakította félbe, ami után Granmar ellovagolt sereget toborozni.

A két sereg később összecsapott egymással. Ekkor Helgi megölte Hödbrodot, majd átvette a hatalmat az egész ország felett. A Völsungok pedig elvonultak, ám Sinfjötli nem sokkal később ismét hadjáratba kezdett, immár Helgi nélkül. Közben meglátott egy nőt, akit nagyon megkívánt, ám ugyanezt a nőt már feleségül kérte Borghildnak a bátyja is. Csatával döntötték el a kérdést, melyben Sinfjötli diadalmaskodott. Ám Borghild megharagudott Sinfjötlire, és hiába próbálta Sigmund kiengesztelni, sehogy sem sikerült neki.

Borghild halotti tort rendezett bátyjának, amin megmérgezte Sinfjötlit. Ekkor Sigmund karjába vette halott fiát, és elindult vele az erdőbe, amikor egy fjordhoz ért, találkozott egy emberrel, aki egy kis csónakban ült. Sigmund kérte az embert, hogy vigye át a túlpartra, de mivel hárman nem fértek el a csónakban, Sigmund gyalog indult el, ám ekkor szem elől vesztette a csónakot. /Ez valószínűleg utalás Odinra, aki a túlvilágra hajózott át a holttesttel./

Sigmund hazatért, és elkergette otthonról a királynét. Eylimi király lánya volt Hjördís, a lányok legszebbike és legokosabbika. Ezért el is indult Sigmund, hogy felkeresse a királyt és megkérje a lánya kezét. De mikor már odaért, akkor megérkezett Lyngvi király, Hunding király fia is, és Ő is a lány kezét akarta. Eylimi nem akarta eldönteni a vitát, ezért azt kérte a lányától, hogy mivel olyan okos, válasszon ő férjet magának. Hjördís természetesen a híresebb és nagyobb hatalmú Sigmundot választotta. Ettől kezdve Sigmund már Eylimi király országán is uralkodott.

Lyngvi és fivérei azonban bosszút akartak állni Sigmundon, és nagy sereggel megindultak ellene. Be is vonultak Hunországba, Sigmund birodalmába. Sigmund felkészült a csatára, sereget gyűjtött, Hjördíst és egy szolgáló leányt pedig sok kinccsel elküldött az erdőbe bujkálni. A csata elkezdődött, Sigmund és serege hősiesen kiállt a túlerővel szemben, ám egyszer megjelent egy ember a csatamezőn, aki széles karimájú kalapot és kék köpenyt viselt, félszemű volt és egy lándzsát tartott a kezében. A férfi Sigmundra emelte a lándzsáját, Sigmund lesújtott rá, de a kardja pengéje kettétört, amivel a csata is fordulóponthoz ért, Sigmundtól elpártolt a szerencse, és a csata végén Sigmund és Eylimi is elesett.

A csata utáni éjszakán Hjördís megkereste Sigmund holttestét a csatatéren, de Sigmund azt kérte, hogy ne gyógyítsa meg, nem akar már élni, mert Odin elpárolt tőle, viszont Hjördísnek megjósolta, hogy fia fog születni, és gondosan nevelje, mert nagyszerű férfi lesz belőle. Aztán odaadta neki széttört kardja darabjait, mert tudta, hogy abból pompás kardot lehet majd újra kovácsolni, melyet Gramnak fognak nevezni.

Reggel hajók kötöttek ki a parton, ekkorra Hjördís és a szolgálólány ruhát cseréltek. A sereg vezére Álf volt, Hjálprek dán király fia. Álf a lányokat és a kincseket magával vitte. Otthon aztán kiderítette a cselt, mert mivel nagyon okos volt rájött, hogy a két nő ruhát cserélt. Miután Ők is bevallották, hogy így történt, Álf király feleségül vette Hjördíst. A jövendölés szerint fia született Hjördísnek, akinek Hjálprek király a Sigurd nevet adta (jelentése: a győzelem őre). Sigurd nevelőapja Regin lett.

Regin próbálta uszítani Sigurdot Hjálprek és Álf ellen többször is. Egyszer azt mondta Sigurdnak, hogy ha tényleg egyenlőnek tartja magát a többiekkel, akkor kérjen magának egy lovat. Sigurd így is tett, és miután a király megengedte neki, Sigurd kiment az erdőbe ahol egy öregember segített neki kiválasztani a lovát, aki később a Grani nevet fogja kapni, és aki az öregember szerint Slepnir sarja.

Később Regin azt mondta Sigurdnak, hogy meg tudja neki mondani, hogy hol van a nagy kincs, amit ha megszerezne, soha többé nem lenne gondja, de azt is elmondta neki, hogy Fáfnir, az óriáskígyó őrzi azt, viszont azt hazudta, hogy a kígyó nem nagyobb a többinél, csak az emberek nagyobbnak képzelik azt.

Regin elmesélte a Vidraváltság történetét, amelyet nem részleteznék itt, röviden a történet: Három fivér Fáfnir, Otur és Regin voltak Hreidmar fiai. Otur vidraalakot tudott ölteni és naphosszat csak halakat fogott. Andvari egy törpe volt, akinek rengeteg arany volt a birtokában. Egyszer Loki, Thor és Odin épp arra jártak ahol Otur vidraalakban épp egy halat evett, Loki fogott egy követ és agyonütötte a vidrát. Mikor betértek szállást kérni Hreidmarhoz akkor a házigazda gyilkossággal vádolta őket és váltságul azt kérte fia megöléséért, hogy tömjék ki a vidra bőrét arannyal. Loki elfogta Andvarit, akitől megszerezte az aranyat, de az egyik gyűrűt a törpe elátkozta. Az arannyal kitömték a vidra bőrét, de Loki figyelmeztette Hreidmart, hogy a kincs el van átkozva. Fáfnir később megölte apját, ellopta a kincset fivére, Regin elől és elrejtőzött vele, de ezért a tettéért kígyóvá változott. Ezt az ellopott kincset emlegetik vidraváltságként.

Sigurd megsajnálta Regint, és azt mondta, hogyha kovácsol neki egy kardot, akkor megöli Fáfnirt. Regin két kardot is kovácsolt, de egyik sem volt elég megfelelő Sigurdnak, ezért elkérte Hjördístől apja, Sigmund kardjának darabjait, majd azt adta oda Reginnek, hogy készítsen belőle kardot. Ezt a kardot már megfelelőnek tartotta Sigurd arra, hogy megölje vele Fáfnirt. Sigurd előbb azonban apját akarta megbosszulni, ezért sereget kért a két királytól, és elindult a Hunding-fiakhoz, hogy végrehajtsa tervét.

Ahogy hajóztak viharba keveredtek és az egyik szikláról odakiabált nekik egy öregember, aki azt kérte, hogy hadd tartson velük. Az öreget felvették, de mikor a nevét kérdezték több nevet is felsorolt (Hnikar, Feng, Fjölnir), amik mind Odinra utaltak. Amikor az öregember felszállt a hajóra a vihar egyből elcsendesült. Mikor a Hunding-fiak országához értek az öregember hirtelen eltűnt.

Sigurd és serege partra szálltak. Lyngvi király fivéreivel együtt hatalmas sereggel vonult Sigurd ellen, de Sigurd ádáz küzdelemben megölte a sereg szinte minden tagját, a vezetőkkel együtt. Mikor Sigurd hazaért, Regin ismét felkereste, hogy most már váltsa be ígéretét, és ölje meg Fáfnirt. Regin és Sigurd ki is mentek arra a fennsíkra, ahol Fáfnir lakott, ám ekkor Sigmund rájött, hogy Regin hazudott neki, és Fáfnir valóban óriáskígyó.

Regin azt javasolta neki, hogy ásson egy gödröt abban a csapásban, amiben Fáfnir a vízhez szokott lekúszni inni, ám Odin ismét megjelent, és figyelmeztette Sigurdot, hogy egy gödör nem lesz elég, többet kell ásnia, hogy el tudja vezetni azt a sok vért, ami majd Fáfnirból fog kiömleni. Sigurd meg is fogadta a tanácsát, több gödröt ásott, és várta, hogy Fáfnir arra menjen. Mikor ez megtörtént, Sigurd a gödörből kiszúrta kardját, halálos sebet okozva ezzel Fáfnirnak.

Sigurd Fáfnir halála után kivágta a szívét, és elkezdte megsütni, mert Regin ezt kérte tőle. Sütés közben Sigurd megkóstolta a húst, hogy megsült-e már, ekkor viszont elkezdte érteni a madarak hangját, akik azt ajánlották neki, hogy egye meg ő Fáfnir szívét, Regint pedig ölje meg. Ezért Sigurd a Gram nevű karddal lecsapta Regin fejét, utána evett néhány falatot a szívből, a többit pedig elrakta magának.

Sigurdnak a madarak még azt is tanácsolták, hogy szedje össze a kincset, aztán pedig menjen a Szarvasünő-sziklához, ahol Brynhilddel fog majd találkozni. Sigurd így is tett, összeszedte a temérdek mennyiségű kincset és útnak indult. A sziklánál rátalált Brynildre, aki éppen aludt. Iszogatni kezdtek, közben pedig Brynhild megtanította Sigurdot rúnákra, és egyéb dolgokra. Majd megfogadták, hogy házastársai lesznek egymásnak. Sigurd aztán továbblovagolt, még Heimir, a nagy tekintélyű király földjére ért, kinek felesége Bekkhild volt, Brynhild húga. Heimirnek és Bekkhildnek volt egy közös gyermeke, Alsvinn.

volsungaMikor Sigurd megérkezett, akkor már eljutott oda a híre, ezért szívesen látták ott, és elég hosszú időt is eltöltött az Ő vendégségükben. Egy idő után hazaérkezett Brynhild, Heimir nevelt lánya, és egy külön lakrészben foglalták el a szállásukat. Egy nap Sigurd sólyma felröppent Brynhild tornyának ablakába, amikor Sigurd megpillantotta Brynhildet és találkozni akart vele.

A találkozáson próbálták bizonygatni egymásnak, hogy csak egymást szeretik, és örökké együtt akarnak majd lenni, de Brynhild megjósolta, hogy Sigurd Gjúki király lányát, Godrúnt fogja elvenni feleségül. Gjúki király fennhatósága alá a Rajnától délre fekvő ország tartozott. Három fia (Gunnar, Högni és Guttorm) és egy lánya (Godrún) volt. A feleségét Grímhildnek hívták, aki egy gonosz észjárású asszony volt.

Egy másik király, Budli, az ő lánya volt Brynhild, akinek a bátyja Atli volt. Godrúnnak egyszer nagyon rossz kedve lett, és azt mondta, hogy ez az álma miatt van. Azt álmodta, hogy egy sólymot tart a kezében, amire azt mondták neki, hogy biztosan egy királyfi az a sólyom, aki el akarja venni feleségül. Ám Godrúnt idegesítette, hogy nem tudja ki az, aki el akarja őt venni, ezért, mivel Brynhild okos nő hírében állt, hozzá ment segítségért. Brynhild több olyan embert is felsorolt, aki szóba jöhet, de a legkézenfekvőbb megoldás Sigurd lett, akiről mesélt egy kicsit Brynhild Godrúnnak, majd Godrún elmesélt több álmot is neki. Brynhild megfejtette az álmát és azt mondta neki, hogy Sigurd el fog menni Godrúnhoz, akivel Grímhild bűvös sört fog itatni, amitől elfelejti Brynhild nevét a nagy harcos, majd feleségül veszi Godrúnt, de aztán el is fogja veszíteni őt. Utána Atli királyhoz fog feleségül menni Godrún, fivérei is meg fognak halni, majd megöli Atlit.

Sigurd egy idő múlva elbúcsúzott a barátaitól, és rengeteg arannyal és más holmival útnak indult Grani lován, és addig ment, amíg el nem ért Gjúki király várához, ahol hatalmas csodálatban részesült. Sigurd gyakran szóba hozta Brynhildet, amiből Grímhild rájött, hogy mennyire szereti ezt a lányt, de jobbnak gondolta, ha inkább ott marad náluk, és Godrúnt veszi feleségül. Aztán egy este Grímhild megitatta Sigurddal a bűvös sört, pont úgy, ahogy Brynhild jósolta neki, erre Sigurd teljesen elfelejtette előző szerelmét. Még aznap este testvérszövetséget kötött Gjúki király fiaival, majd pedig hatalmas, több napig tartó ünnepséget szerveztek, melynek keretében Sigurd egybe kelt Godrúnnal. Fiuk is született, akit Sigmundnak neveztek.

Grímhild egy nap felkereste fiát, Gunnart, és mondta neki, hogy menjen és kérje feleségül Brynhildet. Mikor Heimir királyhoz értek, a király közölte velük, hogy Brynhild csak ahhoz megy hozzá, aki átugrat a várát övező lángfüggönyön. Gunnar nekivágtatott a lángfüggönynek, de a lova visszahőkölt. Aztán Sigurd odaadta neki Granit, de Granival sem tudott átugrani a lángfüggönyön.

Ekkor Sigurd és Gunnar alakot váltottak, és Sigurdnak már sikerült átugratni az akadályt, és Gunnar képében belépett a csarnokba. Ezután Sigurd három éjszakát töltött Brynhilddel, de Sigurd kardja, a Gram, végig ott feküdt közöttük, pengéjével felfelé. A három ott töltött nap alatt levette Brynhildről az Andvari-adománygyűrűt, mely még a Vidraváltságból származott, és átnyújtott neki egy másikat, amely Fáfnir hagyatékából volt. Aztán Sigurd visszaugratott a lángfüggönyön, visszacserélték alakjukat Gunnarral, és utána hazaindultak.

Házasságkötésre került sor kis idő múlva, ahol már Sigurdnak eszébe jutott, hogy mit is fogadott meg Brynhildnek, de akkor már nem akarta szóvá tenni. Egyszer Brynhild és Godrún kimentek fürdeni a Rajnába. Ekkor összetűzésbe kerültek egymással, és Godrún elmondta Brynhildnek azt, hogy az ő férje ugratott át a lángfüggönyön és nem Gunnar, és hogy az Andvari-adománygyűrűt, melyet azóta már Godrún viselt, Sigurd vette le a kezéről, melyet meg is mutatott Brynhildnek.

Egész este némán ült Brynhild, de ezt a többiek nem tudták mire vélni. Másnap újra beszédbe elegyedett a két feleség, de Brynhild hajthatatlan volt, bosszút esküdött, mert nem az ő férje lett Sigurd. Ezután Brynhild ágynak esett, akit Gunnar sem tudott vigasztalni, sőt, vele is összeveszett, és minden fájdalmát elmondta neki, és mondta neki, hogy őt többé nem fogja boldognak látni.

Később Sigurd is megpróbált vele beszélni, de vele is csak vitatkoztak, nem tudta senki megoldani Brynhild bánatát. Sigurd megjósolta neki, hogy hamarosan karddal fogják átdöfni a szívét, de Brynhild sem fog sokkal tovább élni nála, bele fog halni Sigurd elvesztésébe. Ezek után kijött a szobájából Brynhild, és hangos sírásba kezdett. Ismét összevesztek Gunnarral, aki ezután elkezdett tervet forralni Sigurd megölésére.

Högnivel kitervelték, hogy Guttormot, a legkisebb testvérüket fogják ráuszítani Sigurdra, hiszen őt nem köti a testvéreskü a nagy harcoshoz. Guttorm másnap bement a szobájába, aztán mikor Sigurd aludt, akkor Guttorm felkapta a kardját és Sigurdba döfte azt, erre Sigurd felriadt, és a menekülő Guttorm felé hajította Gramot, ami a fiatal fiút rögtön kettévágta. Sigurd mondott még egy pár mondatot Godrúnnak, például, hogy örüljön, hogy fivérei életben vannak és azt, hogy ne sírjon miatta, aztán végleg kilehelte a lelkét. Brynhild előbb ezen felkacagott, majd sírásban tört ki, és megjósolta Gunnarnak, hogy egész nemzetsége bűnhődni fog azért, mert megszegték a vérszerződésüket Sigurddal.

Ezután Brynhild magához hozatott rengeteg aranyat, és mondta, hogy vegyen belőle mindenki annyit amennyit akar, ezután megfogta a kardját és magába szúrta. Haldoklása közben még egy jóslatot mondott Gunnarnak. Azt mondta, hogy Grímhild segítségével ki fognak békülni Godrúnnal, Sigurd és Godrún közös lánya Svanhild lesz. Gunnar legszívesebben Brynhild és Atli húgát, Oddrúnt venné feleségül, de ezt Atli megtiltja neki, titokban mégis összejönnek, de amikor ez kiderül, akkor Atli tőrbe fogja őt csalni és kígyóverembe vetteti, de nemsokára ő maga és fiai is megfognak halni, amiért Godrún lesz a hibás.

Ezek után Godrúnt hatalmas hullámok Jónak király várába fogják vetni, ahol fiakat fog szülni. Svanhild Jörmunrek királyhoz fog feleségül menni, de Bikki, Jörmunrek tanácsadója a halálát fogják okozni. Ezek után az egész nemzetség ki fog halni. Brynhild még halála előtt elmondta, hogy hogyan hamvasszák el, majd Ő is meghal. Godrún a történtek után elment otthonról, és Hálf (Hjálprek fia), dán király udvarában talált menedéket 3,5 évig, ahol Hákon lányával, Thórával töltötte napjait. Ám Grímhild megtudta, hogy hol van Godrún, és utána küldte fiait, akik nagy sereggel és rengeteg arannyal mentek Hálf király csarnokába. Rengeteg arannyal és ajándékkal kedveskedtek Godrúnnak, aki nem fogadott el semmit bocsánatkérésképpen, de Grímhild bűvös italt itatott vele, amitől elfogadta az ajándékokat, és elfelejtette minden bánatát.

Ezek után azt mondta Godrúnnak, hogy Atlihoz fog feleségül menni, de ő ebbe csak nagy veszekedések árán egyezett bele. Azután elmentek Atlihoz, és gyorsan meg is esküdtek egymással. Egy nap Atli felriadt álmából, és elmesélte Godrúnnak, hogy milyen szörnyűségeket álmodott. Godrún elmondta neki, hogy álmai rengeteg halálesetet mesélnek el, többek között a kettejük és fiai halálát is.

Telt-múlt az idő, amikor Atli azon kezdett töprengeni, hogy hol lehet most Sigurd hatalmas kincse, de ezt csak Gunnar és Högni tudták. Atli ezért vendégségbe hívta őket magához, majd Vingi nevű futárát küldte el hozzájuk. A testvérpárt sikerült meggyőzni arról, hogy Atlinak semmi rossz szándéka nincs feléjük, ám a feleségeik, Kostbera és Glaumvör csapdát sejtettek a meghívás mögött, de a két férfi mégis útnak indult Atlihoz.

Mikor odaértek azonban kiderült az átverés, és mikor Vingi foghegyről kezdett beszélni velük az akasztásukról agyonverték őt. Ezután a várba lovagoltak, ahol Atli mondta nekik, hogy adják át neki Sigurd kincseit, hiszen az őt illeti Godrún miatt. Ám ők megtagadták a kincsek átadását, ezért hatalmas csata tört ki. A csata sokáig folyt, a végére azonban Gunnart elfogták, Högni viszont tovább küzdött hősiesen, de később őt is leteperték és bilincsbe verték. Kivágták Högni szívét, és megmutatták bátyjának, de ő ekkor sem mondta el, hogy hol rejtegeti a kincset.

Ezután kígyóverembe vetették a Gjúkung nemzetség utolsó férfi tagját, aki belehalt a kígyómarásba. Godrúnnal nem lehetett egyezkedni, de úgy tett, mintha megbocsájtana Atlinak, és annyit kért, hogy rendezzenek nagy tort fivérei tiszteletére. Ebbe a király is beleegyezett. A tor közben Godrún megölte a két közös gyermeküket, melyeknek koponyájából borral kevert vért (mely a gyermekek vére volt) itatott Atlival, a szívüket pedig megsütötte amit szintén a férje evett meg. Később, mikor Atli már aludt, Godrún és Högni egyik életben maradt fia, Niflung bementek a szobájába és egy kardot döftek a mellkasába, melybe belehalt.

Egyszer Godrún egy hatalmas kővel begyalogolt a tengerbe, hogy vízbe fojtsa magát, de egy hatalmas hullám felkapta és Jónak király várához sodorta. Három fiuk született, Hamdir, Sörp és Erp, de Sigurd és Godrún közös gyermeke, Svanhild is náluk cseperedett fel. Egy nagyhatalmú király, Jörmunrek egy alakalommal magához hívatta fiát, Randvért, és kérte, hogy menjen el tanácsadójával, Bikkivel Jónakhoz, és kérje tőle Svanhild kezét neki.

Mikor visszaindultak (immár Svanhilddel a fedélzeten) Bikki azt mondta Randvérnek, hogy jobb lenne, ha ő venné feleségül Svanhildet, hiszen mégis csak ő a korban hozzá közelebb álló és nem az apja. Ezzel Randvér is egyetértett. Amikor hazaértek Bikki elmondta a királynak, hogy fia az úton szeretőjévé tette Svanhildet, mire a király haragra gerjedt. Felakasztották Randvért, majd Svanhildet is halálra ítélte.

Ennek hírére Godrún harcba küldte három fiát Jörmunrek ellen, ám a legkisebb, Erp nem tartott velük egy félreértés miatt, ezért megölték. Mikor odaértek, akkor egyikük levágta Jörmunrek mindkét kezét, a másik pedig mindkét lábát, és tudták, hogyha Erp még élne, akkor Ő vágta volna le a fejét, de ezt már Ők sem tudták megtenni, mivel, a király emberei rájuk rontottak, de nem tudták megölni Őket. Ekkor megjelent egy öreg, félszemű ember, és azt mondta, hogy nem így kell megölni a fivéreket, hanem meg kell kövezni Őket. A király emberei így is tettek, melybe a két testvér belehalt.

elvalaszto

Készítette: K.H.