Álfok

Az álfok (más néven elfek) a mitológia egyik legtitokzatosabb lényei. Értenek a mágiához és képesek láthatatlanokká is válni. Az óriásokkal vagy a törpökkel ellentétben kevés leírás maradt fent róluk. Ami biztos, hogy a lakhelyük Álfheimrben található.

Az Alvísz-énekben az is olvasható, hogy miként hívják a földet, a szelet és még sok mást az álfoknál:

Ahol lakoznak: ágyás
Az ég: tető
A Hold: év-álmodó
A Nap: Állandó
A felhők: átkos
A szél: áramló
Amikor szélcsend van: álomba merül
A tenger: hab-árka
Az erdő: gyöngéd
Az éjszaka: álomgyökér
A vetőmag: árpa

A Verses Eddában az álfok fejedelmének Völundot említik (lásd: Vőlund-ének), de néhány helyen Freyrt tartják az elfek (vagy legalább is egy csoportjuk) urának, mivel az istenek ajándékba adták neki Álfheimr világát. Még ha ez nem is biztos, ahhoz kétség sem fér, hogy a Ván termékenység istennek a lakhelye ebben a világban volt.

Érdekes párhuzamot lehetne állítani az álfokkal és az ászokkal. A völva jövendölésében egymás mellett említik őket, így feltételezhető, hogy az álfok az ászokkal és a vánokkal egyenrangúak lehettek.

„Ébenvölgy, ékes neve
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.”
(Grímnir-ének, 5.)

„Íme, a tizennegyedik ige:
ha emberek előtt
isteneket néven idézek,
sorolom sorján mindet,
ázokat és álfokat,
tisztelik tudásom.”
(A Fenséges beszéde, 159.)

Érdekességek

Egy ősi skandináv pogány szokás volt az Álfablót, amelyet az ősz vége fele az aratás után tartottak. A helyiek ezeket az áldozásokat nagy titokban végezték, így nem maradt fent konkrét leírás a rítusról. A célja többek között a család jó egészségének megtartása és az ősök tisztelete lehetett. Dalaikkal képesek voltak elcsalni a lakosokat, hogy velük együtt táncoljanak. Ilyenkor örökre eltűnt a személy az emberek közül, de az is lehet, hogy meghal és holtan akadnak rá.

Az Eddákban több résznél találhatunk utalást az álfok, pontosabban a sötét-álfokról. Van ahol a törpékkel, máskor pedig a fényes álfok ellentéteként azonosítják őket. Azonban nem lehet kizárni azt a tényt, hogy valóban létezhetnek Midgardon olyan lények akik az álfokkal azonosak. Őket nevezhetjük fekete-álfoknak. Elképzelhető, hogy az előbb leírt legendák elsősorban hozzájuk kapcsolódnak.