További nevei:
Ass, Aesir, Ansur, As, Aza, Easc, Oss

Rúnaszám: 4
Kiejtése: An-szúz
Hangértéke: A
Jelentése: Odin, Aesir
Szín: Sötétkék
Elem: Levegő
Mitikus kapcsolat:
Odin

Feltáruló üzenet, intuíció, kommunikáció, jelek, ihlet, lelkesedés, beszéd, igazi látomás, szavak és nevek ereje, áldás, tanács, egészség, harmónia, igazság, bölcsesség, szövetség, váratlan segítség, rejtély, fejlődés, égi irányítás, tanítás.

Félreértés, megtévesztés, manipuláció, unalom, hiúság, fellengzőség, csínyek.

Ansuz a szerencse, az isteni sugallat és az égi erők előhívásának vagy segítségül kérésének a rúnája. Költemények, prózák írásánál vagy valamilyen nyilvános eseményen beszéd tartásánál rendkívül jól alkalmazható.

Elsődlegesen a kommunikáció rúnája, tehát a fentebb említettek mellett minden olyan esetben használható, amelyben ez előkerül. Ilyen lehet például egy vizsga, egy állás interjú, egy vita vagy tágabb értelemben varázsigék, ráolvasások esetében. Segítséget nyújthat a kommunikációs csatorna elakadása esetén vagy ha valakit/valakiket szeretnénk meggyőzni valamiről.

Thurisazhoz hasonlóan Ansuz is erősen kapcsolódik egy istenhez – aki pedig nem más, mint Odin. Az Ászok élén álló Mindenek Atyja tetteiről rengeteget olvashatunk, hiszen bejárta mind a kilenc világot bölcsességre és tudásra szomjazván. Sokszor a tudásért nagy árat kellett fizetnie: egyik szemét feláldozta, máskor pedig a saját dárdájával átszúrva kilenc éjjelen át függött az Yggdrasilon. Utóbbi volt az a cselekedete, amellyel a rúnák bölcsességére is szert tett.

De vajon mi köze mindennek ahhoz, hogy miként kell ezt a rúnát értelmezni? Odin vándorútjai alatt számtalan emberrel és lénnyel találkozott, akikkel szóba elegyedve szerzett új ismeretet. Itt jön a képbe a rúna elsődleges és legerősebb jelentése, ami a kommunikáció.

„Tűz tüzet szit,
láng lángot lobbant,
ég, míg el nem enyészik.
Emberi szóból
születik a tudás,
tompultságból a tudatlanság.”
(A Fenséges beszéde, 58.)

„Most érlelődtem.
Bölcsességem bővült,
tudásom tágult,
szavamból szó lett,
a szót tett követte,
tett a tettből
fakadt, fáradatlan.”
(A Fenséges beszéde, 141.)

A legkönnyebb és legelterjedtebb módja az új információ szerzésének, ha azt valaki elmondja. Ezt lehet szóban (mint pl. az iskolában) vagy írásban (egy könyvből elolvasva). A tudás hatalom – tartja a mondás. Azzal, hogy (hasznos) ismeretünk van valamiről, és képesek vagyunk azt felhasználni, befolyásra vagy épp további tudásra vagy elismertségre tehetünk szert. Esetleg megérthetünk valamit amit eddig nem értettünk. Úgy vélem, hogy ebben rejlik Ansuz valódi jelentése. Ha hajlandóak vagyunk új tudásra, új ismeretekre szert tenni, akkor az fejleszt és előrevisz bennünket. Új utakat nyithat meg számunkra, új lehetőségeket adhat a kezünkbe.

Kicsit egyszerűbben megfogalmazva, ha Ansuz a képbe kerül, akkor minden olyan kommunikációs forrást meg kell nézni, ami a környezetünkben fellelhető. Ne ragadjunk le a beszédnél vagy az írott nyelvnél. A természet ugyanúgy hordozhat számunka hasznos üzeneteket. Hány olyan alkalom van, amikor eltervezzük, hogy jó lenne kimozdulni, de aztán az időjárás még is beleszól?

A forrás mellett a tartalmi elem a másik lényeges jelzőértéke a rúnának. Mit hordoz az üzenet? Egyszerű baráti gesztust, egy vallomást, egy új állásajánlatot, tanácsot vagy netalán figyelmeztetést? Ansuz arra hívja fel a figyelmet, hogy ne legyünk restek átgondolni ezeket. Lehet, hogy mélyebb vagy mögöttes tartalma is van az egyes üzeneteknek.

Negatív jelentés esetén a félreértelmezett információ okozhat gondot. Van amikor (véletlenül) meghallunk valami olyat amit nem szabadott volna vagy nem nekünk szánták. Ha ez rossz vagy ártó szándékú, akkor hajlamosak lehetünk lerohanni a másikat, anélkül hogy tudnánk mi rejlik a szavai mögött vagy miért mondta azt amit. Érdemes minden esetben tisztázni a dolgokat. Még ha úgy is tűnik, hogy ezzel többet ártunk, hosszú távon jobb megoldás, mint ha önmagunk őrlődnénk rajta vagy a másikat hibáztathatnánk számára ok nélkül.

A másik jellegzetes probléma a kommunikáció megakadása. Egyik kedvenc mondásom, hogy nincsen rossz kérdés. Inkább kérdezzünk rá valamire amit nem értünk, mint hogy kockáztassuk azt, hogy a megértés hiánya szakadékot vagy konfliktust kelt. Lehetetlen lenne felsorolni, hogy milyen sokszor találkozik az ember olyan helyzetekkel amikor csak annyi a gond, hogy nem beszélték meg a részleteket vagy nem értették meg egymást teljesen. És ez lehet nem is azt a két főt fogja érinteni, hanem egy harmadikat, aki már a félreértett információt fogja megkapni.

Végül de nem utolsó sorban, még a szavak mögötti tartalmat emelném ki. Vannak helyzetek, amikor az igazságot nem akarjuk a másiknak elmondani. Talán nem akarjuk a másikat megbántani. Vagy esetleg úgy gondoljuk, hogy nem olyan fontos hogy tudja egy helyzet minden részletét. Nem egy nagy titok az, hogy mindenki hazudik valamilyen szinten. Néha csak apró dolgokról van szó, például udvariasságból nem mondjuk azt valakinek, hogy mennyire rosszul áll a haja vagy hogy milyen ehetetlen a süteménye. Komolyabb helyzetekben nagy kárt tehet az, ha valaki nem mondja el az igazat a másiknak. Ilyenkor gondoljunk abba, hogy ezzel a jövőbeli döntéseit korlátozhatjuk.

Források:
Edred Thorsson: Runelore, A Handbook of Esoteric Runology
Sunnyway: Galdr – Verbal rune magic (Letöltés ideje: 2016.08.01.)
Oswald the Runemaker (Letöltés ideje: 2016.11.14.)