Freyja

A termékenység, a szerelem és a szépség istennője. Njörd lánya, Freyr ikertestvére. Kezdetben a Vánokhoz, majd később az Ászok csoportjához tartozott. Férje Odr (feltehetőleg Odin egyik névváltozata), akitől két lánya született, Hnoss és Gersemi. A lányai megszületése után Odr vándorútra kelt, és sosem tért vissza az istennőhöz. A legendák szerint Freyja, férje keresése közben arany könnycseppeket hullajtott utána.

Miután férje elhagyta őt, ő lett a legbujább istennő. Sok szerelmi kapcsolata volt többek közt istenekkel, emberekkel, álfokkal, és törpékkel egyaránt:

„Féktelen Freyja,
ismerlek, nyughass;
gyöngeség gyöngéje,
mind itt, ázok és álfok,
megszeretgethették
tehetős testedet.”
(Loki csúfolkodása, 30.)

Freyja nem csak a szerelemmel, de a háborúval és a harcokkal is kapcsolatban állt. Az ütközetek végén kilovagolt a valkűreivel a csatamezőre, hogy az elesett harcosok (einherjarok) felét a saját csarnokába vigye. (Az einherjarok másik fele Odinhoz, a Valhallába került). Csarnoka a Folkvangban („Népek mezeje”) állt, amelyet Sessrumnirnak neveztek.

„Folkvang a kilencedik,
itt Freyja kegye határoz,
ki hol ül, ő mondja meg,
a hősi halottak felét
maga választja nap mint nap,
másik felét Ódin.”
(Grímnir-ének, 14.)

Legendás nyakéke a Brisingamen, amelyhez akkor jutott, mikor négy törpével (a nevük feltehetőleg Alfrigg, Berling, Dvalin és Grer) egy-egy éjszakát eltöltött. Egy alkalommal (Odin kérésére) Loki ellopja a nyakéket, ám Heimdall visszaszerzi azt az ármányostól. A nyakéken kívül birtokában volt még egy madártollból készült köpeny is, amely lehetővé tette, hogy viselője sólyommá változzon.

Freyja a szépségéből fakadóan többször is az óriások célpontjává válik. Amikor az óriás Thyrm ellopja Thor legendás pörölyét a Mjölnirt, Freyját kéri érte váltságul. Az istenek nem akarták a szépséges istennőt az óriás kezére adni, így – Loki javaslatára – Thor beöltözött Freyja ruháiba, és átverve az óriást, visszaszerezte a mágikus fegyvert.

„Hosszú uton jártomnak
hasznát, íme, jelentem:
óriások királyánál,
kalapácsod Trymnél ott van,
emberfia onnét
vissza nem hozza,
hacsak Freyját
nem adják hozzá nőül.”
(Trym-ének, 11.)

Az istennő jártas volt a mágia használatában, ezen belül is a Seidrben, amelyet később az Ászoknak is megtanított.

*Az interneten rengeteg helyen nevezik a macskákat Högninek és þófnirnak, ám ezek csak kitalált nevek. Bár a különböző forrásokban számtalan állat valamint tárgynévvel találkozhatunk, a macskák nevei NEM szerepelnek az említések között. Ha mindenképp el akarjuk nevezni az állatokat, akkor Diana Paxson véleménye alapján született Trégullt és Býgullt érdemes használni.