Baldur csarnoka, amelyet a Grímnir-énekben és Gylfi káprázatában (22.) úgy említenek, mint azt a helyet, ahova semmi tisztátalan be nem teheti a lábát. Állítólag ezen a helyen van a legkevesebb „veszélyt hozó-okózó rúnajel varázs”, így semmiféle gonosz nem járhat a közelében.

„Tekintet-háza a hetedik,
tágas termeit Baldr
boltoztatta magának;
nincs még egy hely a földön,
melyet kevesebb baj
bántana, mint e fészket.”
(Grímnir-ének, 12.)

Hel háza, amely Niflheimban található. Eljudnirt, a Gylfi káprázatában (34.) magyarul „Jégeső-verte” névvel illetik. Hatalmas falai és koromfekete kapuja van. A Prózai Eddában több berendezését is megemlítik. Ilyen az „Éhség” nevű tálja és az „Éhezés” nevű kése. A bejárati küszöbének a neve „Akadály” míg az ágyát „Betegágynak” nevezik.

Frigg csarnoka. Neve mind a Verses Eddában (A völva jövendölése), mind a Prózai Eddában (Gylfi káprázata 35., 49.) megjelenik.

„Keze mosatlan,
feje fésületlen,
míg máglyán nem látta
Baldr ellenségét;
csak Frigg siratta
Fen csarnokában
Valhalla végzetét.”
(A völva jövendölése, 33.)

„A Népek-mezeje”, Freyja istennő lakhelye. Folkvangba kerül a harcban elesett harcosok fele, míg a másik fele Odinhoz a Valhallába. Itt található Freyja csarnoka, a Sessrumnir, amelyet hatalmasként és gyönyörűként jellemeznek (Gylfi káprázata 24.).

„Folkvang a kilencedik,
itt Freyja kegye határoz,
ki hol ül, ő mondja meg,
a hősi halottak felét
maga választja nap mint nap,
másik felét Ódin.”
(Grímnir-ének, 14.)

Gladsheim („Örömhon”) a legelsőként megépült épületek egyike. Itt található Mindenek Atyjának trónja és (a többi isten számára) még tizenkettő szék. Gladsheim egy hatalmas épület, amely kívül-belül színarany volt. Itt található a Valhalla, Odin csarnoka is. A Grímnir-énekben és a Gylfi káprázatában (14.) egyaránt megemlítik.

„Örömhon az ötödik,
ahol az aranyfényü,
fenséges Valhalla áll;
Hropt választ itt hősöket,
nap mint nap, ők vesznek el
véres harcokon.”
(Grímnir-ének, 8.)

Glitnir („Csillogó”) Forseti, az igazság és a jog istenének csarnoka. A jogi vitákat és konfliktusokat itt rendezték el. Glitnir Forseti apjának, Baldurnak is az otthonául szolgált. A csarnokot úgy jellemzik, mint amelynek vörös arany oszlopai vannak, a teteje pedig ezüstözött.

Himinbjörg („Nyugalom-hona”) Heimdall otthona. A csarnok az égbolt legszélén a Bifrost szivárványhídnál található.

„Nyugalom-hona a nyolcadik,
Heimdall mennyei vára.
Őt mondják a hely urának;
tanyáján béke honol,
istenek serény őre ott
örvendve issza sörét.”
(Grímnir-ének, 13.)

Landvidi („Fehérföld”), Vidar csarnoka. A csarnokot magas ágak, friss virágok, buja növényzet, és hatalmas fűtenger veszi körül. A magány képét jeleníti meg, a természetes földi szépségekkel társulva. Vidar az újrakezdés és a fenntarthatóság szimbóluma, aki a végső csatában megbosszulja majd apja, Odin halálát. Vidar anyja, az óriásnő Gríd is itt él.

„Falánk fű fut,
vad bozót burjánzik
Vídében, Vídar földjén;
lóhátról leszáll ott
a legény majdan,
atyja halálát megbosszulja.”
(Grímnir-ének, 17.)

Njörd tengerparti palotája.

„Nóatún a tizenegyedik,
Njörd tiszta terme,
maga a tökéletesség;
magasra ácsolt
áldozati helyén hódolnak
a hibátlan nemzetségfőnek.”
(Grímnir-ének, 16.)

Saga csarnoka, ahol Odinnal együtt alkalmanként inni is szoktak.

„Zúgósház a negyedik,
hűs hullámok zúgása
keríti körül;
ott Ódin és Szága
szívbéli örömmel ürít
nap mint nap arany kupákat.”
(Grímnir-ének, 7.)

Thor országa. Az itt található várát Bilskirnirnek nevezik. A Grímnir-ének szerint Bilskirnir („Villámló”), 540 termével a kilenc világ legnagyobb épülete.

„A terme ötszáz,
s még négyszer tíz, úgy tetszik,
ez a Villámló vára;
magam úgy érzem,
nincs magas épület, mely
felülmúlná a fiamét.”
(Grímnir-ének, 24.)

Odin egyik legendás vára, amely teteje ezüsttel van bevonva. A vár tornyában, a Hlidskjalfban található Mindenek Atyjának trónszéke, ahonnan mind a kilenc világ belátható. (A Prózai Eddában a Hlidskjalf a trón neve is).

„Harmadik az a ház,
hol a termet a hív hatalmak
ezüst tetővel vonták be;
nagy neve Válaszkjálf,
Ódin még ó-időkön
választotta így magának.”
(Grímnir-ének, 6.)

A Valhalla egyfajta égi palota amely Ászgárdban helyezkedik el. Ide kerül a hősi halált halt harcosok fele, a másik fele Freyja palotájába, a Folkvangba jut. Az elesett harcosokat valkűrök kísérik fel a Valhallába, Odin csarnokába. Hermod az, aki fogadja a legkiválóbb elesett harcosokat, akik ülőhelyet kapnak a Valhallában. Az elesett harcosokat einherjarnak nevezik, és amikor eljön a világvége (Ragnarök), Odin égi seregében fognak harcolni.

Az einherjarok a Saehrimnir vadkan húsából táplálkoznak amit a főszakács Andhrimnir készít el.

„Ügyes Verítékhomlok
üstjében, Zubogóban
főzi Vérmest, a vadkant,
nincs ennél finomabb hús;
hősök mily eledelt esznek,
nem sokan sejtik.”
(Grímnir-ének, 18.)

Csak a hősök esznek a vadhúsból és isszák a Heidrun kecske tőgyéből származó mézsört. Mindenek Atyja a húst a farkasainak Gerinek és Frekinek adja. Ő maga borral oltja szomját és éhségét.

„Fréki és Géri, két farkas,
falatot a Hadak
harcedzett Atyjától kap;
ám a fegyverdiszes Ódin
önmaga örökkön csak
boron él, élvezettel.”
(Grímnir-ének, 19.)

A palota főkapuját Valgrindnek hívják, melyhez a szivárványhíd vezet. A Valhallának 540 ajtaja van, és mindegyiken nyolcszázan férnek át egymás mellett, érzékeltetve ezzel a méreteket és az einherjarok számát.

„A terme ötszáz,
s még négyszer tíz, úgy tetszik,
Valhallának, a várnak.
Nyolcszáz hős harcos
árad ki minden ajtaján,
Fenrir farkas ellen.”
(Grímnir-ének, 23.)

Vingolf a női Ászok, azaz az Asyniurok szentélye.

Ullr, a nemes íjász isten csarnoka, amely körül magas tiszafákból álló erdő található. Ezekből a fákból készülnek a legjobb íjak is. Ullr lakhelyének neve Ydalir („Tiszafavölgy” ), az Edda magyar fordításában, Ébenvölgy:

„Ébenvölgy, ékes neve
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.”
(Grímnir-ének, 5.)