Mitikus állatok

Audhumla, az óriás tehén

Audhumla egy ősi tehén, amely az olvadó jégből jött létre, még az idők kezdetén. Élelme Niflheim sós jege volt, amelyből egy idő után az óriás Buri létrejött. A tőgyéből négy tejfolyó ömlött, amiből az ősóriás Ymir táplálkozott.

Dain, Duneyr, Durathor, Dvalin

Az északi mitológiában, négy szarvas eszik az Yggdrasil világfa ágai között. A Verses Edda szerint, kinyújtott nyakkal rágják az ágakat:

„Négy szorgos szarvas
nyújtott nyakkal
farügyeket fal:
Dám és Deli,
Délceg és Dalia.”
(Grímnir-ének, 33.)

Fenrir, a farkas

Nevének eredete a ’fen-hrís-úlfur’ szóban keresendő, ami mocsári farkast jelent. Ebből eredendően nevezik Fenrisnek is, mindkét névváltozat elfogadott, és használt.

Fenrir igazán illusztris családfával rendelkező mitikus farkas; Loki és Angrboda egyik gyermeke. Kölyökkorában Odinhoz kerül, növekedésével egyre veszedelmesebb lesz, láncra verik, de folyton kiszabadul. Végül varázsbéklyóval, a Gleipnirrel fékezik meg, amelyet a kovácsmesterségükről híres törpék készítenek halak leheletéből, hegyek gyökeréből, asszonyok szakállából, medve-ínból, madárköpetből és macska léptének zajából. Vékony kötélnek tűnik, de sejtette hogy valami trükk van mögötte. Végül beleegyezik és Fenrir rájön, hogy becsapták, és nem tud kiszabadulni. Ekkor harapja le Tyr isten jobb kezét, aki azért helyezte a farkas szájába a kezét, hogy Fenrirre rárakhassák a béklyót.

Igazán fontos szerephez a, Ragnarök idején, az Istenek Végzetekor jut, amikor kiszabadul mágikus bilincséből, és megteszi azt, amit megjósoltak: megöli Odint. Végül Fenrirrel Odin fia, Vidar fog végezni.

Testvérei a Világkígyó (Jörmungandr) és Helheim, a holtak világának úrnője Hél.

Fjalar, Gullinkambi és a névtelen kakas

A Ragnarök kezdetét nem csak Heimdall híres Gjallar kürtjének a megszólása jelzi. Megelőzi még a három éven át tartó tél, valamint három kakas egy időben való kukorékolása. Fjalar (ami egyébként egy törp neve is) Jötunheim erdejében, Gullinkambi a Valhallában, a névtelen kakas pedig Helheimban fogja jelezni az Istenek Végzetének kezdetét.

„Ült a sír halmán,
hárfa húrját verve
az óriásnőt őrző
víg Eggdér.
Feje fölött, bitófák
erdejében vad,
vörös kakas
kiabált, Fjalar.”
(A völva jövendölése, 42.)

„Az ázokra kárált
Aranytaraj,
ő keltegeti, a Hadúrhoz
küldi a hősöket.
Rikoltoz még egy,
a föld rögei közt,
feketés-vörös kakas
Hél hodályain.”
(A völva jövendölése, 43.)

Habrok

A Verses Eddán belül a Grimnír-énekben Habrok a „Sólymok legjobbjaként” kerül említésre. A stanza számtalan más nevet is tartalmaz, a létező legjobb dolgokról és állatokról. A nevét „Magas Nadrágnak” lehetne fordítani, ami a madár hosszú lábaira vonatkozhat.

„Yggdraszill kőrisfa,
íme, fák közt az első,
hajók közt Evezős,
Ódin az ázok közt;
paripák közt Suhanó,
hidak közt Szivárványhíd,
skáldok közt Bragi első,
sólymok közt Karcsú,
kutyák közt Garm.”
(Grímnir-ének, 44.)

Hati Hródvitnisson & Sköll

Fenrir gyermekei. Két legendás farkas testvér, akik a Napot (Sol) és a Holdat (Mani) üldözik. Míg Hati Hródvitnisson*, („utálat”) a Holdat, Sköll („árulás”) a Napot akarja felfalni. A két farkashoz 1-1 csillagászati jelenséget is kötnek. Fogyó-, és újholdnál, Hatit, amint egyre közelebb ér a Holdhoz, a Napfogyatkozásnál pedig Sköllt, aki hasonlóképp vészesen megközelíti a Napot.

„Szökkenő, ez a farkas,
kíséri a fényes istennőt
erős erdei menedékig;
a másik, Hati,
Hródvitnir fia, a fényes
égi ara előtt fut.”
(Grímnir-ének, 39.)

A legendák szerint, Ragnarökkor mindkét farkasnak sikerül utolérnie az üldözött égitestét, ezáltal bekapva őket, teljes sötétségbe borítják a világot.

*Hatit nevezik még Mánagarmrnak, ami magyarul Holdkutyaként fordítható.

Heidrun

Valhalla mágikus kecskéje, aki az Yggdrasil vagy a Laeradr* fa leveleiből táplálkozik. Tőgyéből mézsör folyik, amely az einherjarok italául szolgál.

„Heidrún, a kecske
a Had Atyjának kapujánál
legeli Lérad lombját,
megtölti a kancsót
világos méztejjel,
ízletes itala végtelen.”
(Grímnir-ének, 25.)

*A Laeradr nevezetű fát olykor az Yggdrasillal azonosítják. Az egyébként Valhalla csúcsán található fának a leveleiből nem csak Heidrun, hanem az Eikthyrnir nevezetű szarvas is legel.

„Háncshántó, a szarvas,
a Had Atyjának kapujánál
legeli Lérad lombját,
agancsáról hulldogál
Hvergelmir forrásvize,
megannyi folyam fut onnét.”
(Grímnir-ének, 26.)

Hraesvelgr

A Prózai és a Verses Eddában is megemlítik azt az óriást aki sas alakban ül a világ végén az Yggdrasilon. A szelet mint természeti erőt ő hozzá kötik. Egyéb névváltozatai: Hraesvelgr, Hresvelgr, Hraesveglur, Hraesvelg, Ræsvelg vagy Räsvelg.

„Hullafalónak hívják;
sas-hámban, az óriás
kiül az égi szegélyre,
szárnyától kavarodik,
halljuk, a szél,
emberek egét hasítván.”
(Vaftrúdnir-ének, 37.)

Jörmungandr, a Világkígyó

Loki és az óriásnő Angrboda gyermeke. Testvérei Hel és Fenrir farkas, féltestvérei Váli és Nárfi, valamint Sleipnir.

Amikor megszületett, akkor még nem volt ilyen hatalmas. Akkor vált ilyen naggyá amikor Odin Loki három szörnyszülött gyermekét magához hívatta. Fenrirt leláncolta, Helt lehajította Niflheimba, Jörmungadrot pedig az emberek világának mély tengerébe vetette. Itt olyan óriási méretűvé nőtt, hogy az egész világot körbeérve a szájával még a saját farkába is harapott. Ekkor kapta a Világkígyó és a Midgard-kígyó elnevezéseket.

A Világkígyó Thor ősellensége, és a Mennydörgő többször is találkozik az óriási lénnyel. Először akkor, amikor Lokival és Thjailfival ellátogat Jötunheimbe, Utgard várába. Ekkor az egyik kihívás az volt, hogy emelje fel az óriások macskáját (ami mint később kiderült, nem volt más mint maga Jörmungandr). Bár Thor csak addig tudta megemelni, hogy a macska egyik lába nem ért a talajhoz, ez is olyan teljesítmény volt, amelytől még az óriások is meglepődtek.

A következő találkozásnál Thor és az óriás Hymir halászatakor történt. Az óriás csak akkor engedte meg, hogy Thor vele menjen, ha a csalit saját maga szerzi be. Így is tett, ami nem volt más mint Hymir egyik marhájának a feje. Végül olyan messzire mentek a parttól, hogy elértek arra a helyre, ahol Jörmungandr volt. Thornak a horgára akadt a kígyó és már majdnem ki is húzta, hogy aztán a Mjölnirrel leüsse, de akkor Hymir elvágta a zsineget és a kígyó visszaesett a tengerbe.

Az utolsó találkozások Ragnarökkor volt, ahol végül Thor került ki győzedelmesen. Jörmungandr mérge viszont olyan erős volt, hogy a Mennydörgő kilenc lépés után holtan rogyott össze.

Érdekesség, hogy az Ouroboros (saját farkába harapó kígyó), sok más mitológia mellett itt is előfordul. A skandináv mitológiában Jörmungandr ábrázolására gyakran használják ezt a jelképet.

„Jön sarja akkor
a hős Hlódünnek,
Ódin fia ordas
farkasra halált hoz.
Ölni őrjöngve
Midgard őrzőjét,
– minden hős elhagyja
lakhelyét majdan; –
lép kilenc lépést,
Fjörgun fia, sebben,
vissza a szörnytől,
mely állja az átkot.”
(A völva jövendölése, 56.)

Nidhöggr

Nidhöggr egy kígyószerű sárkány, amely folyamatosan rágja a Világfa gyökereit, amíg el nem jön a Ragnarök. Egyike azon lényeknek, amelyek az Yggdrasilt folyamatosan pusztítják. Lakhelye Niflheimban, a Hvergelmir forrásnál van. Az ide érkező holtakat (akik gyilkosok, esküszegők vagy házasságtörők) szüntelenül marcangolja és kínozza.

A Ragnarökkor elhagyja lakhelyét, hogy a végső csatában elhullott harcosok tetemeit elnyelje.

„Vergődni látott,
sebes sodrásban,
hamis esküvőket,
elvetemült ölőket,
mások asszonyát
megrontókat.
Ott szívta a holtak
tagjait Nídhögg,
farkas-szaggatta
férfiakét. – Mit tudtok még?”
(A völva jövendölése, 39.)

„Eljön a sötét
sárkány, közelít
a csillám kígyó,
holdsötét csúcsokról,
szárnyán hordja
mezőkön áthaladván
a holtakat Nídhögg –
és most ő elmerül.”
(A völva jövendölése, 66.)

Ratatoskr

Ratatoskr, az Yggdrasil világfa “hírvivője”, aki föl-le rohangál, hogy üzeneteket közvetítsen, egy névtelen sas valamint Nidhöggr között.

„Fentfogú, a mókus
fel-le futkos, iramlik
Yggdraszill kőrisfáján;
kihallja fentről
a sas kiáltozását,
közli Nídhögg-gel odalent.”
(Grímnir-ének, 32.)

Saehrimnir

Saehrimnir az einherjarok ételéül szolgáló vadkan. Minden este levágták, majd a szakács Andhrimnir az Eldhrimnir nevezetű üstjében elkészítette az ízletes ételt. Másnap feltámasztották az állatott, hogy ismét vacsorául szolgáljon – és ez így ment minden egyes nap.

Saehrimnir„Ügyes Verítékhomlok
üstjében, Zubogóban
főzi Vérmest, a vadkant,
nincs ennél finomabb hús;
hősök mily eledelt esznek,
nem sokan sejtik.”
(Grímnir-ének, 18.)

Vedrfolnir & a névtelen héja

Az Yggdrasilon ül egy sokat tudó névtelen sas akinek két szeme között található a Vedrfolnir nevezetű héja. A sas és Nidhöggr között futkos a Ratatoskr mókus, aki kettejük között szállítja a rágalmazó üzeneteket.

„Fentfogú, a mókus
fel-le futkos, iramlik
Yggdraszill kőrisfáján;
kihallja fentről
a sas kiáltozását,
közli Nídhögg-gel odalent.”
(Grímnir-ének, 32.)