Mitikus helyszínek

Amsvartnir

Niflheim egyik tava, amelyben a Lyngvi nevezetű sziget található. Ezen a szigeten láncolták le Fenrirt az óriásfarkast.

Bifrost

Bifrost egy nagyon erős híd, amely összeköti a földet az éggel. Az egyik hídfője Asgardban van, ahol a híd őrzője Heimdall lakik a Himinbjörg nevezetű palotájában. Az istenek minden nap átlovagolnak rajta, amikor a törvénykezésre gyülekeznek az Yggdrasil gyökereinél. Csak Thor vonul gyalogosan ítélkezésbe, ahogyan azt a Grímnir-ének írja:

„Séden és Sáron,
két Gőzölgőn
gázol át konokul
a keményléptű Tór,
ha törvényt tenni indul
Yggdraszill kőriséhez,
mert izzik az ázok hídja,
lobog heves égi lánggal,
párák szállnak a szent vizekről.”
(Grímnir-ének, 29.)

A Bifrostot a szivárvánnyal vagy a Tejúttal azonosítják. A pusztulása a Ragnarökben meg van jósolva. A híd összeomlik az óriások („Múspel fiai” ) alatt, amikor azok megtámadják Asgardot.

„Az a Teremtetlenföld;
ott lengetik
lándzsáikat az istenek,
Bifröszt színekre szakad,
ha mérkőznek, úsznak
az árban a harci mének.”
(Fáfnirölő Szigurd éneke, 15.)

Élivágar

A Hvergelmir forrásából folyó 11 folyónak a gyűjtőneve. Ezek a folyók a következők: Svol, Gunnthra, Fiorm, Fimbulthul, Slidr, Hrid, Sylg, Ylg, Vid, Leiptr és Gjöll. Utóbbi folyik a legközelebb Hél kapujához.

A Vaftrúdnir-ének szerint Ymir, az első fagyóriás és minden óriás őse ezen folyók mérgéből származik:

„Élivágor méregcseppjei
együtt cseperedtek,
növekedtek óriássá;
ebből a nemzetségből
eredünk valamennyien,
ezért vagyunk vérmesek.”
(Vaftrúdnir ének, 31.)

Ginnungagap

Ginnungagap az üresség Muspellheim és Niflheim között. Amikor a Muspelheimből és Niflheimből eredő folyók összefutottak Ginnungagapban, megszületett az ősóriás Ymir és az őstehén Audhumla.

„Rege-időn rég,
Ymir élt akkor,
nem volt homok, se tenger,
se hideg habok,
föld nem terült,
se fölöttünk ég,
nyílt varázsnyiladékban
fű nem feslett.”
(A völva jövendölése, 3.)

Gjallarbrú

A Gjallarbrú keresztezte az alvilágban folyó Gjöll folyót, amely a holtak birodalmába vezetett. Ahhoz, hogy valaki bejuthasson, ezen a hídon kellett átkelnie, ahogy azt Hermod, az istenek hírnöke is megpróbálta, amikor Baldurhoz igyekezett. A hidat az óriás Modgudr őrzi, aki csak azt engedi át, aki először közli a nevét majd hogy mi dolga van a hídon túl.

Gjöll

A Hvergelmir forrásból eredő Élivágar folyóinak egyike. Ez a folyó választja el a holtak birodalmát a szomszédos világoktól. Felette ível a Gjallarbrú nevezetű híd, amelyen Hermod is át akart kelni amikor Baldurhoz igyekezett. A folyó állítólag borzalmasan hideg volt, valamint kések sodródtak benne.

Gjöll hasonlóságot mutat más mitológiáknak a folyóival. Ilyen például a görög Styx folyó, amely az élők és a holtak birodalmát elválasztó határfolyó. (Érdekesség, hogy a kő, amelyhez Fenrirt az óriásfarkast kötözték ugyanúgy Gjöllnek nevezik.)

Gnipahellir

A Gnipahellir (Gnipa barlang) Hel kutyájának, Garmnak a lakhelye.

Hvergelmir

Hvergelmir („fortyogó üst”) egyike a három forrásnak az Yggdrasil gyökereinél. Itt lakozik Nidhogg sárkány is, aki az Yggdrasil gyökereit rágja. A forrás Niflheimban található. Az Eikthyrnir („Háncshántó”) nevű szarvas agancsából csorog a víz és képezi a Hvergelmirt. A Grímnir-ének 42 folyót említ meg, ami innen ered:

„Háncshántó, a szarvas,
a Had Atyjának kapujánál
legeli Lérad lombját,
agancsáról hulldogál
Hvergelmir forrásvize,
megannyi folyam fut onnét.”
(Grímnir-ének, 26.)

„Zajló és Zubogó,
Zúgó és Habzó,
Hűs és Háborgó,
Halk és Csobogó,
Csorgó és Csillogó,
Surranó és Sodró,
Pezsgő és Porzó,
kerítik a Teremtő termét,
Kígyózó és Kavargó,
Fénylő és Feketéllő,
Bősz és Békés.”
(Grímnir-ének, 27.)

„Örvénylő az egyik,
ellene fut Öregvíz,
Forgó a társuk,
Tobzódó és Tiszta,
Nyálkás és Nyákos,
Kásás és Koloncos,
Mocskos és Márcos,
Iszamos és Iramló,
Álmos és Átkos,
átszelik Emberhont,
Hélt elérik.”
(Grímnir-ének, 28.)

A Prózai Edda 11 folyamot említ amely innen ered: Svol, Gunnthra, Fiorm, Fimbulthul, Slidr, Hrid, Sylg, Ylg, Vid, Leiptr és Gioll. Utóbbi folyik a legközelebb Hél kapujához.

Gnipahellir

A Gnipahellir (Gnipa barlang) Hel kutyájának, Garmnak a lakhelye.

Ífingr

Asgardot, az istenek világát és Jötunheimet, az óriások földjét elválasztó folyó.

„A folyó neve Íving,
az istenek földjétől
óriás-országot ez választja;
fagy nem veri vizét,
folyik az folyton-folyvást,
láb át nem lábol rajta.”
(Vaftrúdnir ének, 16.)

A folyó soha nem fagy be és a folyása olyan erős, hogy képtelenség átjutni rajta.

Körmt és Örmt

Körmt és Örmt a két folyó, amelyeken Thor minden nap keresztül szokott gázolni, amikor a többi istennel együtt a törvénykezésre gyülekeznek az Yggdrasil gyökerénél.

Mimirbrunn

Mimirbrunn a bölcsesség kútja, amely az Yggdrasil egyik gyökere alatt rejlik. A kutat Mimir, a legbölcsebb isten őrzi. Odin a jobb szemével fizetett azért, hogy ihasson a vizéből.

„…Mindent tudok, ó, Ódin,
szemed hol rejted:
Mímir fenséges
forrásának mélyén!
Mímir minden reggel
így merít mézsört
Öldöklés Atyjának
zálogából.”
(A völva jövendölése, 28.)

Nem csak Odin ivott a kútból, hanem feltehetőleg más istenek is, mint például Heimdall, aki (füléért cserébe) innen szerezte kifinomult érzékelését.

Urdarbrunn

Urdarbrunn (Urd kútja/forrása) egyike a három forrásnak az Yggdrasil gyökereinél. Az istenek minden nap itt gyűlnek össze tanácskozásra és törvényhozásra. Amíg a legtöbben lovon, Thor gyalogosan vonul ítélkezésbe, ahogyan azt a Grímnir-ének írja:

„Séden és Sáron,
két Gőzölgőn
gázol át konokul
a keményléptű Tór,
ha törvényt tenni indul
Yggdraszill kőriséhez,
mert izzik az ázok hídja,
lobog heves égi lánggal,
párák szállnak a szent vizekről.”
(Grímnir-ének, 29.)

Itt él a három sorsistennő Urd, Verdandi és Skuld, akik a sors fonalát szövik és az Yggdrasilt öntözik.

Vígrid

Vígrid („csatatér”), a mitológia egyik legendás mezeje, ahol a világ utolsó harcát fogják megvívni. A Vaftrúdnir-énekben így szól Odin Vígridről :

„Vigríd a mező,
ott vív majd a bátor
Szurt a boldog istenekkel;
száz mérföld széles
minden irányban,
keményen kimérték.”
(Vaftrúdnir ének, 18.)