Mitikus tárgyak
Andvaranaut
Andvaranaut, („Andvari ajándéka”) a törpe Andvari elátkozott mágikus gyűrűje volt. Egy napon Loki Andvaritól ármánnyal megszerezte a gyűrűjét. A törpe ezért megátkozta a gyűrűt, hogy pusztulást hozzon arra, aki birtokolja. Loki ezért gyorsan meg akart szabadulni tőle, így Siegfriendnek adta azt, aki később, Fafnir megölése után, Brünhildának ajándékozta.
„Átkozott az arany,
mely egykor Guszté volt,
végzete lesz ez, halálos,
két hű fivérnek,
ödlingek örömére
sosem válhat,
viszályt hoz kincsem,
senki kedvére nem hajt.”
(Regin-ének, 5.)
Bodn, Ordorir, Son
Azon három tároló neve, amely a költészet italát (más néven a költészet mézsörét) tartalmazta. A Prózai Edda úgy írja le a történetet, hogy Kvasir az egyik legbölcsebb isten, elment két törpéhez (Fjalar és Galar) látogatóba.
Ők aztán beszélgetésbe kezdtek, majd váratlanul megölték és a vérét egy korsóba (Ordorir) és két dézsába (Bodn és Son) öntötték. Ezután a vért mézzel vegyítették ami olyan mágikus mézsörré erjedt, hogy már egy kortytól is valaki tudóssá vagy költővé válhatott.
„Javamra vált,
amit általa nyertem
– a bölcs birtoka nyugodt -,
hogy fölhoztam Ódrerirt,
és odavittem,
hol Ázgard trónja áll.”
(A Fenséges beszéde, 107.)
„Kilenc varázsdalt
vettem a híres
Böltor fiától, Besztla atyjától,
ihattam az ízletes,
Ódrerir érlelte
édes mézsörből.”
(A Fenséges beszéde, 140.)
Brisingamen
Brisingamen („csillogó” vagy „sugárzó”) Freyja nyakéke. Egyes helyen négy, míg máshol két törpe kovácsolta a varázslatos nyakéket. Ezek a törpék Alfrik, Berling, Dvalin és Grer voltak. Fizetségül, Freyjának mindegyik törpével el kellett tölteni egy éjszakát.
Loki egyszer ellopta a nyakéket, de Heimdall megküzdve az Ármányossal visszaszerezte azt Freyjának. Thor pörölyének az elrablásakor a Mennydörgő felveszi Freyja ékszerét is, hogy így visszaszerezhesse az óriás Thyrmtől a fegyverét. A történetet a Trym-ének meséli el.
„Akkor Heimdall szólt,
ázok híres istene,
szent jövendölések
józan védnöke:
“Maga Tór vegye fel
a menyasszonyi fátylat,
viselje a Bríszingek
becses, nagy nyakékét.”
(Trym-ének, 15.)
Dáinsleif
Dáinsleif („Dáin öröksége”) Högni dán király kardja. Ez is egy elátkozott tárgy volt (akárcsak az Andvarinaut), amelyet ha egyszer kihúztak a hüvelyéből, akkor addig nem tehették vissza, amíg meg nem öltek vele valakit. A sebesülés, amelyet ezzel a karddal okoztak sosem gyógyult be.
Draupnir
Draupnir („Csöppentő”) Odin legendás arany gyűrűje, amely minden kilencedik éjjelen nyolc magához hasonlót fiadzik. Két törpe, Brokkr és Eitri kovácsolta Loki kérésére. Odin a gyűrűt később a fia Baldur halotti máglyájára dobta, hogy kiválthassa magát az alvilágból. Baldur azonban visszaküldte atyjának a mágikus ékszert. A Szkírnir-énekben Skírnir (Freyr szolgája) a gyűrűt ajándékként az óriásnő Gerdnek ígéri, amikor Freyr nevében megkéri a kezét.
„Kapsz karpántot,
ott égett Ódin
ifjú fiával;
nyolcat fiadzik
nyugtalan köre, hasonmást,
minden kilencedik éjjel.”
(Szkírnir-ének, 21.)
Dromi, Loeding, Gleipnir
Fenrirt, az óriásfarkast többször is megpróbálták leláncolni, hogy ne hozzon bajt a világra. Az első láncot Loedingnek vagy Leydingnek hívták, amely bár erős volt, még is könnyedén széttört. A második neve Dromi, amely kétszer erősebb volt elődjénél, ám ebből is könnyedén kiszabadult.
A sikertelen próbálkozások után az istenek leküldték Freyr szolgáját Skírnirt Svartálfaheimrbe a törpékhez, hogy egy törhetetlen láncot készítsenek. Ezt Gleipnirnek hívták amely könnyebb volt mint egy selyemszalag és erősebb mint egy vaslánc. Fenrir már csak akkor hagyta hogy rátegyék, mikor biztosítékul Tyr a jobb kezét a farkas szájába helyezte.
A mágikus törhetetlen béklyó a következő dolgokból készült:
– Macskának lépte zajából
– Asszonyszakállból
– Hegynek gyökeréből
– Medve-ínból
– Halnak leheletéből
– Madárnak köpetéből
A teljes történetért lásd:Fenrir megbéklyózása
Eldhrimnir
Eben az üstben készíti a főszakács Andhrimnir az einherjarok ételét, amely nem más mint a Saehrimnir nevű vadkan. Az állatott minden este levágták, amely aztán másnap feléledt, hogy ismét az istenek és hősök eledeléül szolgáljon.
„Ügyes Verítékhomlok
üstjében, Zubogóban
főzi Vérmest, a vadkant,
nincs ennél finomabb hús;
hősök mily eledelt esznek,
nem sokan sejtik.”
(Grímnir-ének, 18.)
Gjöll
Gjöll az a szikla volt, amelyhez Fenrirt, az óriásfarkast láncolták a Gleipnir nevezetű lánccal. Ez a hatalmas kődarab feltehetőleg az Amsvartnir tó közepén található Lyngvi szigetén volt.
Gjallar
Gjallarnak („Böhömkürt”) nevezték Heimdall, Bifrost őrének kürtjét. Az isten ezzel jelezte a Ragnarök eljöttét, és a kürt hangját mind a kilenc világban hallani lehetett.
„Mímir fiai futnak,
kimért sors közelít
a viadalos-sereges
Visszhang Kürtjéhez.
Fújja harsányan Heimdall,
fennen a kürt leng,
Ódin akkor
Mímir fejével szól.”
(A völva jövendölése, 46.)
Gungnir
Odin mágikus lándzsája, amelyet a törpék (Ivaldi fiai) kovácsolták. A fegyver sosem tévesztette célját. Mindenek Atyja a hegyére még rúnákat is vésett. Odinnak tulajdonítják a germánok történelméből ismert hadi szokást, hogy lándzsáját elhajítja az ellenséges sereg felett, így biztosítván a győzelmet. E rituálét csaták kezdetén mindig elvégezték a germán törzsek hadviselői. Gungnirral érkezik maga a háború is a földre, amikor Odin első ízben hajítja el a Vánok serege felett, s néha hősöknek is odaadja, hogy azzal biztosítsák a diadalt.
Odin a Gungnirral szegezte fel magát kilenc napig az Yggdrasilra, amikor meg akarta szerezni a rúnák bölcsességét.
„Függtem, tudom,
a szélfútta faágon,
kilenc éjen át,
dárdával átverve,
Ódinnak áldozva,
áldozva magam magamnak,
odafenn a fán,
gyökere hol támad,
titok mindeneknek.”
(A Fenséges beszéde, 138.)
Hringhorni
Ezen a hajón eresztették utolsó útjára Baldurt, akit a felesége Nanna is követett, hogy együtt utazzanak a holtak világába. A hajóról és az azzal kapcsolatos történetről bővebben itt olvashatsz: Baldur halála
Megingjörd
Thor mágikus erőöve, amely kétszer olyan erőssé tette a Mennydörgőt.
Mjölnir
Thor pörölyét Mjölnirnek hívták. Ez a mágikus fegyver egyike volt a legfélelmetesebb fegyvereknek, amely hegyeket is képes volt ledönteni. A kalapács mindig célba talált, akárcsak Odin lándzsája, a Gungnir. Másik hasonló tulajdonsága, hogy amikor elérte célját, visszarepült Thor kezébe. A pöröly segítségével a Mennydörgés Istene villámokat is képes volt szórni.
A Mjölnirt nem csak arra használta Thor, hogy gyilkoljon vagy pusztítson, hanem arra is, hogy felélesszen embereket vagy állatokat. A legendák szerint a Mennydörgő képes volt a fegyvert olyan kicsire összezsugorítani, hogy akár az inge alá is be tudta dugni.
Különböző szent ceremóniáknál is használták, mint például születésnél vagy halálnál. A pörölyt Brokkr és Eitri készítette. Thor egyik kalandja során a Mjölnirt ellopta tőle az óriás Thyrm, és csak a termékenység istennőjének, Freyjának a kezéért volt hajlandó visszaadni.
Naglafar
Naglafar („Körömhajó”) a holtak körmeiből készült óriási alvilági hajó. A Ragnarökkor a fedélzetén utaznak Loki és Hymir vezetésével az óriások, hogy összecsapjanak az istenekkel. A legendák szerint azért kell levágni a holtak körmeit, hogy meggátolják a hajó építésének befejezését
„Keletről Hrím jön,
kezén harc pajzsa,
Jörmungand gyűrűzik
őrjöngő gyűlölettel.
Hullámot hány a kígyó,
sas rikolt, tép rontva,
éjsápadt tetemeket,
körömhajót.”
(A völva jövendölése, 50.)
„Keletről hajó jön,
hozza majd Muszpel népét,
közelít velük a vízen
a kormányos Loki.
A szörny fia mind,
Óriásfarkas nyomán.
Ott van velük Bileiszt
nagy testvérbátyja.”
(A völva jövendölése, 51.)
Rati
Ezzel a fúróval vájt lyukat Odin a Hnitbjorg nevű hegyen, hogy bejuthasson Gunnlodhoz és megszerezhesse a költészet mézsörét.
„Rati szája
sziklákon rést vág,
szabad utat enged;
alul s felül óriások
vonulásának útja:
veszedelme fejemnek.”
(A Fenséges beszéde, 106.)
Skidbladnir
Skidbladnir („Evezős”) a hajók legjobbja amelyet a törpék Frey számára készítettek ajándékul. Ez a hajó elbírta az isteneket és összes felszerelésüket. Különlegessége, hogy amikor épp nem használták akkor zsebkendőméretűre is összehajtogathatták. A hajó nem csak a vízen, de a levegőben és a földön is képes volt haladni.
„Yggdraszill kőrisfa,
íme, fák közt az első,
hajók közt Evezős,
Ódin az ázok közt;
paripák közt Suhanó,
hidak közt Szivárványhíd,
skáldok közt Bragi első,
sólymok közt Karcsú,
kutyák közt Garm.”
(Grímnir-ének, 44.)
Svalin
Svalin („Enyhítő”), Sol – azaz a Nap megtestesítőjének – a pajzsa volt, amely megvédte a világot attól, hogy az óriási hője felforralja a tengereket és elégesse a hegyeket.
„Enyhítő, ez a neve
a nap előtt álló
állhatatos pajzsnak;
halálra perzselődnének
hegyek és vizek,
ha védőjük hullana.”
(Grímnir-ének, 38.)