Nornák
A Nornák az északi világ sorsistennői. A három Norna az Yggdrasil világfa tövénél az Urd forrásánál él. Ebből a forrásból öntözik a világfát, hogy az ki ne száradjon. A forrást a völva jövendölésében így említik:
„Tudok egy kőrist,
neve Yggdraszill,
szép szál fehér fa,
nedvesség fürdeti.
Harmatot hullat
völgy-ölekbe:
örökzölden Urd
forrása felett áll.”
(A völva jövendölése, 19.)
A legöregebb és a legbölcsebb közülük Urd, aki a megtörtént eseményeket uralja. A középső Verdandi, aki a folyamatban lévő történésekre ügyel. A legfiatalabb Skuld, aki a még meg nem történt elkerülhetetlen jövőt képviseli.
A legendák szerint mindenkinek megvan a saját személyes nornája. Ez a norna az ember születésének pillanatkor meghatározza annak sorsát. (Az ilyen nornákat több helyen kis ‘n’-el, míg a főbb Nornákat nagy ‘N’ betűvel említik. – a szerk.).
Vannak jó és rossz nornák, ezért van az, hogy egyeseknek jó, másoknak rossz sors jut.
Urd, Verdandi és Skuld
„Onnét e lányok, titkok tudói, hárman a tóból, a fa tövéből. Egyik neve Urd, másiké Verdandi – rúnákat róttak -, Szkuld a harmadik, tettek törvényt, életre, halálra: emberfiának sorsot mondtak.”
Urd (sors, múlt, a fonónő) a sorsistennők egyike, ő jelképezi a múltat, és ő a legidősebb is közülük. A világot tartó kőrisfa, az Yggdrasil a sors kútjából, az Urd kútból nyeri, az erejét. Itt gyűlnek össze minden nap az Ászok tanácskozásra.
Kezdetben a Nornák névtelenek voltak. A legelső Nornának a neve Urd volt, aki Urd kútjánál élt. Nem tudni, hogy vajon a kút a Nornáról, vagy a Norna a kútról kapta-e a nevét. Verdandi (leendő) képviseli a jelent. Skuld, a jövőért felelős germán sorsistennő. Ő a legfiatalabb a Nornák közül.
Skuldot időnként a valkűrökhöz is sorolják. Erről a Verses Eddában a völva jövendölésében, valamint a Prózai Eddában is említést tesznek.
„Látott valkűröket, messziről lovagoltak, készen akár a gótok földjéig; Szkuld pajzzsal jött, követte Szkögul… Gunn, Hild, Göndül és Geirszkögül…”
Érdekességek
A Prózai Edda (Gylfi káprázata 15.) szerint, egyes Nornák az Ászoktól, mások a törpéktől és némelyikük az álfoktól származik. Erről a Fáfnirölő Szigurd éneke is ír:
„Származásuk szerint
nem egyeznek e nornák,
más-más nem szülöttei;
némelyikük az ázoké,
más az álfoké,
Dvalin lányai is lehetnek.”
(Fáfnirölő Szigurd éneke, 13.)
A Nornák az univerzum keletkezése előtt nem léteztek. Ezért feltételezhető, hogy a Nornák nem állnak az istenek felett, viszont az istenek sem állhatnak a Nornák útjában, hogy azok akadálytalanul végezhessék a dolgukat, ami többek között az idő megteremtése. Idő nélkül képtelenség megállapítani a sorsot, mivel nem lehetne tudni, hogy az események mikor, milyen sorrendben fognak bekövetkezni.
Még azok az istenek is akiknek megadatott a jövő ismerete (Odin vagy Frigg) sem képesek megváltoztatni azt, aminek meg kell történnie.
Az északi hiedelem szerint, a sors mindenki számára elkerülhetetlen. Részlet a Hamdir-énekből:
„Keményen küzdöttünk,
állunk gót hullák halmán,
mint sas, ha ágon gubbaszt;
megtettük a magunkét,
hírnevünk nem halványul,
akár ma, akár más
napon halunk meg.
A nornák határozatát
túl nem éli halandó.”
(Hamdir-ének, 30.)