Szigdríva-ének

Szigurd fellovagolt a Farkastetőre, és délnek, Frankhon felé vette útját. A hegytetőről nagy fényességet látott, mintha tűz égett volna: a fénysáv az égig világított. Amint a közelébe ért, ott állott előtte egy pajzsvár, zászló lobogott a tetején. Szigurd belépett a pajzsvárba, és látta, hogy ott valaki fekszik, teljes harci fegyverzetben.

Szigurd elébb a sisakot vette le a fekvő alak fejéről, és nyomban láthatta azt is, hogy egy nő hever ott. A páncéling úgy feszült rajta, mintha odanőtt volna a bőréhez. Szigurd hozzálátott, hogy kardjával, Grammal, felnyissa a páncélinget, a nyakkivágástól kezdve végig és vissza, majd a fekvő nő két karját szabadította ki, és lehúzta a páncélinget.

Amikor a hölgy felébredt, felült, és Szigurdot megpillantva szólott ekképpen:

1. “Harci ingem ki hasítja?
Ki háborítja álmom?
Ki hántja le rólam
a régmúlt kötelékét?”

Szigurd így felelt:

“Szigmund fia, Szigurd;
karja és kardja elébb
hollóknak hányt eledelt,
most téged ébreszt.”

2. “Soká alhattam,
soká heverhettem, alvó:
hosszú balsors rendjét
Ódin rendelte így;
rúna-varázst elűzni nem volt erőm.”

Szigurd leült, és megkérdezte a leányt, mi a neve.
A leány mézsörrel teli ivókürtöt nyújtott Szigurdnak: felejtés italát.

Szólott a férfihoz ekképp:

3. “Üdv néked, napfény,
üdv nektek, nap fiai,
üdv neked, lánya az éjnek.
Nyugodt és nyájas szemmel,
jő szívvel nézzetek ránk,
diadalunkat dicsérve!”

4. “Üdv néktek, ázok,
üdv, áz istennők,
üdv, áldott termőföld!
Te áldj bennünket
boldog elmével,
bűvös erővel örökkön.”

A leányt Szigdrívának hívták, és valkűr volt. Elmondta azt is, hogy két nemzetségfő párharcot vívott egymással.
Egyiküket Hjálm-Gunnarnak hívták, már idős harcos volt, hősiesen küzdött, és Ódin neki ígérte a diadalt, de

“Agnár, a másik,
Auda bátyja
egyenlőtlen eséllyel,
elhagyatva harcolt.”

Szigdríva akkor Hjálm-Gunnart harc során levágta. Ódin azonban álomtövissel megszúrta Szigdrívát, bosszúlván ekképp a tettet, és
kimondta, hogy Szigdríva eztán sosem győzhet csatában, és férjhez kell mennie.

“Szavamat adtam, hogy csak ahhoz a férfihoz megyek nőül, aki nem tudja, mi a félelem.” Szigurd szót váltott Szigdrívával,
és megkérte a lányt, tanítaná őt bölcsességre, s megkérdezte, tudja-e Szigdríva, mi történt valamennyi világban.

Szigdríva szólott:

5. “Sör van e serlegben,
tusák törzse, tiéd!
Erővel elegyítettem,
harci hévvel,
varázs van benne bőven,
híven ható ének,
gyógyítás rúnája,
rúnája gyönyöröknek.

6. Győzelem rúnáját ismerd,
ha győzni indulsz,
kardod markolatán legyenek,
kardod lapján, élén,
és kétszer kiáltsd el
Tyr nagy nevét.

7. Tudj segítő sörrúnát:
megkíván más asszonya,
akinek ellenállnál,
ezt vájd ivóedényedre,
kézfejre kanyarítsd,
vésd körmödre: Veszély.

8. Teli korsóra tégy jelet,
távol járjon a veszély,
ártó italba hagymát vess,
ártalmatlan azontúl,
üdvös üdítőd
a mérgezett mézsör.

9. Ismerj rejtő rúnákat,
újszülöttek útját
e világba vezérlik;
tenyérre rajzolt rúnák,
a végtagok díszei
istennők védelmét ígérik.

10. Hallj hullámrúnákról,
hadd óvj vitorlás-lovakat
vadúl hánytorgó vízen;
vésd a hajó ormára,
kormánylapátra karcold,
evezőkbe eddzed:
védelmed vészes árban,
ádáz hullámverésben,
rontásból révbe vezéreld.

11. Ág-bog rúnák titkát tudd,
általuk javasember légy,
sebeket serényen ápolj;
fakéregbe véss jelet,
faháncsba véss jelet,
keletnek álló ágakra.

12. Beszéd-rúnákat ismerj,
így nem érhet bántalom
szertelen szavakért;
fond őket fonattá,
kötözd őket köteggé,
rakd rakásba,
tedd a ting terére,
ahol a törzsbeli társak
igazságot tesznek.

13. Ész-rúnákat érts,
hadd járj túl ekképp
az emberek eszén;
Hropt hozta el őket,
Hropt hajlította őket,
Hropt hat általuk,
ital ihletésére
Heiddraupnir koponyájából,
Hoddrofnir kosszarvából.

14. Állt Hropt a hegyen,
kezében Brímir kardja,
sisak szorította fejét,
akkor fennszóval
szólott Mímir szája
megannyi igaz szót.

15., 16., 17. Ragyogó isten-pajzsról
mondott pajzs-rúnákat:
készlábú patkójára,
koránkelő fülére,
Hrungnir kocsijának
futó kerekére,
Szleipnir fogsorára,
a szánszíjakra,
medve mancsára,
Bragi buzgó nyelvére,
farkas fent karmára,
sas sújtó csőrére,
vert, véres szárnyakra,
híd szilárd lábára,
gyermek születésére,
gyógyító lábnyomokra.
Üvegre és aranyra,
üdvös amulettekre,
birtokra és borra,
gazda kedves helyére,
Gungnir-kard hegyére,
Grani szügyére,
nornák szilaj körmére,
kemény bagolycsőrre.

18. Kivésték valamennyit,
bevésték bizonysággal,
szent sörbe keverve
kerültek szerte világba mind.
Van becsük ázoknál,
van becsük álfoknál,
egy részük bölcs vánoknál,
másuk ember-világban.

19. Találsz bükk-rúnákat,
rejtő-rúnákat lelsz,
sok sör-rúnát,
jeles erő-rúnákat
mindenki javára;
vésetük meghagyd,
értelmük megértsd,
ha megismerted, használd,
míg a világok végzete nem ront.

20. Végül most válassz,
vár minden lehetőség,
fénylő fegyver fája!
Hallgatsz-e, szólsz-e,
magad határozol,
már minden rossz kiméretett.”

Szigurd szólott:

21. “Meg nem hátrálok,
bár halálom borzaszt,
gyávának nem születtem;
gyengéd szavad kérem,
tapasztalt tanácsod,
míg élhetek, mint éljek.”

A valkűr válaszolt:

22. “Fogadd első tanácsom:
maradj tiéidnek
mindenkor tisztelője,
bosszút ne állj rajtuk,
bármint rontsanak,
holtaknak használsz ezzel.

23. Második tanácsom:
hamis esküt ne tégy,
hűtlenné ne válj;
végzetes kalandor,
társaid kerülnének,
farkastól, futnának tőled.

24. Harmadik tanácsom:
bölcs légy a tingben,
butával ne vitázz;
a bárdolatlan ember
több tárgyat említ,
mint tudása engedhetné.

25. Gyakori rossz, hogy
gyávának hisznek,
ha tétlen hallgatsz,
vagy titkolózva szólsz,
ez szintén veszélyes;
rágalmazódnak
rákövetkező nap
ne szánd a lelkét,
Hélbe a hazugot letaszítsd!

26. Negyedik tanácsom:
ha netán utadba esne
bűnös banya háza,
haladj el mellette,
éjre ne maradj ott,
bárhol is érjen.

27. Körültekintő szem kell
a szívós küzdelemhez;
gonosz asszonyok
ott ülhetnek galádul
az út mentén: ügyed
rontóit rettegd méltán.

28. Ötödik tanácsom:
örvendj padokon pihenő
szép lányok láttán,
álmodat mégse áldozd
csalképüknek, ne csábíts
asszonyokat se csókra.

29. Hatodik tanácsom:
ha sör mellett tolongó
katonák kötekednek,
ittas vitában
velük ne viszálykodj,
eszüket elvette a mámor.

30. Duhaj dulakodás,
sörital, sok vitéz
vesztét hozta már,
sokak halálát,
gyászos gyötrelmét,
szenvedést és szennyet.

31. Hetedik tanácsom:
ha bosszúállóval
bonyolódsz bármibe,
végzetes vívás is
több esély, tudd,
mint házadban elégni.

32. Nyolcadik tanácsom:
nyugton élj, kerüld
a rontó bujaság-rúnát,
bajt leányra ne hozz,
hagyd a más nőjét, ne tedd
tiltott vágy tárgyává.

33. Kilencedik tanácsom:
temesd el a halottat,
bárhol is lelsz rá,
ha betegség, ha nagy víz
végzett vele, ha kardtól
hullt el, hős küzdő.

34. Emelj sírhalmot
az elhunytnak, méltón
mosdasd meg, fésüld,
törölgesd le féltőn,
így tedd koporsóba,
kívánj néki áldott álmot.

35. Tizedik tanácsom:
farkas fiának
ne higgy soha semmit,
ha apja hullt kezedtől,
ha fivére, féld,
féreg forog szívében,
vérdíjat bár szívesen vett.

36. Gyújtogat a gyűlölet,
bolygat a bosszú,
állhatatos az ártás;
fegyver és fondorlat
védje a vezért,
ha köréből kiválni kíván.

37. Tizenegyedik tanácsom:
barátaid ne bántsd,
hallgass híveidre;
hosszú életet én
nem mondhatok neked,
mert heves harc emészt el.”