További nevei:
Wyn, Winja, Wungo, Wunja, Wunju

Rúnaszám: 8
Kiejtése: Ván-jó
Hangértéke: V, W
Fordítása: Öröm
Szín: Sárga
Elem: Jég (Víz)
Mitikus kapcsolat:
Freyr, álfok

Öröm, vidámság, kényelem, jólét, élvezet, harmónia, közösség, extázis, dicsőség, spirituális jutalom, fény, érzelmi elégedettség, áldás, siker, érték felismerése, “felső határ” átlépése, optimizmus (nehézség ellenére).

Értékvesztés, küzdelem, elidegenülés, bánat, mámor, nagyobb erők fogságában, célszerűtlen lelkesedés, tomboló őrület, szerelmi nehézség, rossz időszak.

Előléptetéshez, teszteken való sikeres teljesítéshez, bölcsesség szerzéséhez. Wunjo különlegessége, hogy “időzítőként” lehet használni. Tehát ha egy bizonyos mágiát eltervezel, és azt szeretnéd, hogy konkrét időben lépjen működésbe, akkor a többi rúnához mindenképp add hozzá Wunjot is. Az időzítés akkor lehet a legsikeresebb ha valamiképp a kilences számmal áll kapcsolatban. Például egy talizmán kilenc napig működjön vagy kilenc nap múlva aktiválódjon. Ez a szám többek közt azért is lényeges, mert a rúnák nem követik a mi időmérésünket (nem mondhatjuk meg, hogy csütörtök délután négy órakor szeretnénk valamit).

Az öröm rúnájaként a “boldogan éltek, amíg meg nem haltak” kifejezést is hozzákapcsolhatnánk. Ilyen esetben ha valamiként az utolsó helyen használjuk Wunjot (pl. több rúna után zárásnak), akkor az a sikert és a boldogságot rögzíti. Mivel az öröm egy elég általános fogalom, ezért majdnem minden területen alkalmazható, mint például a szerelemben, a munkában vagy az utazásban.

Kapcsolatok és kötődések megerősítésének a céljából is használhatjuk. Elűzi az elidegenedést valamint harmóniát, jólétet és boldogságot hoz az életünkbe.

Hogyan is lehetne hozzákezdeni egy olyan rúna értelmezésének mint az “öröm”? Az eddigi rúnák többsége konkrét területet fogott át: a vagyont, az utazást, a kreativitást, az áldozatot stb. Az öröm egy olyan érzés, amelyet mind szeretnénk magunknak tudni, lehetőleg minél többször és minél hosszabb ideig. De vajon, hogyan juthatunk hozzá? Valóban olyan nehéz ebben a világban örömöt átélni? Van különbség a rövid távú és a hosszú távú öröm között? Wunjo értelmezésénél megpróbálom körüljárni ezt a témát, bemutatva hogy az örömnek számtalan forrása van, és annak megléte vagy hiánya nagy hatással lehet az élet minden területére.

Az öröm forrása nagyon szubjektív. Egyesek boldogak lesznek már attól, hogy a kedvenc ételüket ehetik. Mások egy jó alvást mindennél többre tartanak. És vannak azok akik csak egy jó futás vagy úszás után érzik magukat igazán elégedettnek. Nincs olyan általános módja annak, hogy miként lehetnek az emberek boldogak. Ez függ a személyiségtől, az átélt tapasztalatoktól, az érdeklődéstől és még megannyi tényezőtől. Az viszont sokszor megegyezik, hogy milyen az amikor boldogak vagyunk. Ilyenkor gyakran meg szeretnénk osztani ezt másokkal, hogy mi történt ami ilyen jókedvűvé tett minket. Esetleg sokkal nyitottabbak leszünk a környezetünkkel szemben.

A rohanó világban és a véget nem érő munkában gyakran úgy érezzük, hogy minden életkedvünk elszáll. Nehezen vagy éppen sehogy sem jut időnk arra, hogy olyan cselekvéssel töltsük, amely örömmel tölt el minket. Gyakran keresünk olyan ideiglenes megoldásokat, amikor jól érezzük magunkat. Ezek bármennyire jónak tűnnek az adott pillanatban, de a következőben újra ugyanúgy a szürke hétköznapokban fogjuk találni magunkat, mintha mi sem történt volna.

Ezután a hosszú bevezető után jönne a rúna lényege, hogy meglássuk a körülöttünk lévő világban azt, amely számunkra pozitívan fogható fel. Kevesen tudnak a természet apró dolgaiban (napfelkelte, virágzó fa stb.) örömöt lelni. És ez nem is baj, hiszen mind mások vagyunk, mást tartunk fontosnak. De az nem azt jelenti, hogy csukott szemmel kell kelnünk, járnunk, dolgoznunk. Ha hajlandóak vagyunk keresni a lehetőséget, akkor akár egy ebédszünet alatt megtalálhatjuk azt a jókedvet, amely tovább motivál minket a munkára. A szürke hétköznapokon belüli “apró színes foltok” azok amelyek erőt adhatnak arra, hogy minden nap találjunk valami jót az életbe.

Félreértés ne essék, a világ nem “mókából és kacagásból” áll. Állandó küzdelem van, kihívások kihívások hátán. De ez nem azt jelenti, hogy emiatt nincs időnk vagy lehetőségünk arra, hogy közben élvezzük is az életünk mindennapjait. A kérdés az, hogy nyitottak vagyunk-e rájuk, és hajlandóak vagyunk-e megkeresni vagy megalkotni ezeket a pillanatokat.

Fordított állásban arról a bezártságról van szó amely elveszi az életkedvünket mindentől és mindenkitől. Rosszabb esetben még magunk vagy mások rombolásába is kezdünk. Ahogy előzőleg írtam, az élet valóban teli van kihívásokkal, és gyakran valóban nincs esély arra, hogy bármi jót meglássunk benne. Ha csak nem azt, hogy mikor lesz már vége vagy hogy mikor megyünk el végre szabadságra. Ahol aztán megint megeshet, hogy tétlenül töltjük a pihenésünk, pillanatnyi örömöket lelve. Az örömről úgy is lehetne gondolkodni, mint egy külön energiaforrás. Ha ezt nem töltjük fel élményekkel, akkor nem lesz miből meríteni amikor szükség lenne rá. Nem fogunk tudni visszaemlékezni arra, amikor jó kedvünk volt és élveztük az életet. Ezek után pedig nincs is motivációnk és nem is akarunk törekedni arra, hogy hasonló élményeket ismét átéljünk.

Fordított rúna esetén nem csak az öröm hiányáról, de a fentebb írt pillanatnyi örömökről is beszélhetünk. Ez esetben utalhat arra, hogy valami olyan dologgal töltjük az időnket, ami hosszabb távon nem fog megragadni. Ha belegondolunk, ritkán örülünk anélkül, hogy mellette ne lenne munka vagy valami kihívás. Lehet, hogy a jelenben pont erről van szó: nem látjuk, hogy hol a vége, hol lesz bizonyos szituációból vagy erőfeszítésből bármi jó. Wunjotól tanult személyes jó tanácsom az, hogy tervezzünk el valamit, amit meg szeretnénk valósítani. Például egy utazást, amire folyamatosan gyűjtünk, és menet közben tervezzük, hogy mivel megyünk, milyen programunk lesz, mit fogunk csinálni. Ezáltal mindig lesz hova visszatérni. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy már ott vagyunk, akkor egy kis menedéket tud nyújtani azokban az időkben, amikor erre a leginkább szükségünk lenne.

Források:
Edred Thorsson: Runelore, A Handbook of Esoteric Runology
Sunnyway: Galdr – Verbal rune magic (Letöltés ideje: 2016.08.01.)
Oswald the Runemaker (Letöltés ideje: 2016.11.14.)